• Ruman Dániel, Milbich Tamás

Tudatos Solymár I.

Updated: May 13


A tudatosság ma divatos és sokat használt fogalom. Tudatosságról beszélünk a hétköznapokban, a marketingben, az önismeretben, az életmódban, a gyógyászatban, társadalmi és kulturális életünk megannyi területén egyaránt. Honlapunk tíz évvel ezelőtt Solymár kulturális hagyatékának őrzését és áthagyományozásának megsegítését tűzte ki célul, aminek ma már elengedhetetlen feltétele lett, hogy tudatosabban gondolkozzunk a helyről, amit ma Solymárnak hívunk. Solymár lakosainak száma immár 12 ezer környékén jár. Ez a tény sokféle változást hozott és hozhat még a településen élők számára. Hogy ezt a változást jobban megérthessük, új sorozatot indítunk, videoblog jelleggel, amiben a hellyel összefüggésben jól ismert fogalmat szeretnénk tudatosabban körbejárni ismert, közismert emberek, akár szakértők segítségével.

Az egyik ilyen fogalom a helyi identitás (önazonosság) kérdése és fontossága, ami kifejezetten az élőhellyel, a közvetlen környezetünkkel való viszonyunkat jelenti.

Szigorúan nézve Solymárnak, mint földrajzi helységnek nincsen identitása, hiszen önazonos értékei csak a benne élő embereknek lehetnek. A Solymáron élő embereknek van valamilyen viszonya a településsel, és ez a viszony teszi Solymárt egyesek számára csupán lakóhellyé vagy alvóhellyé, másoknak faluvá és otthonná, megint másoknak nagyközséggé vagy kisvárossá, személyre szabott territóriummá vagy közösségi térré. Ez a sok-sok viszonyulás hozza létre azt a láthatatlan értékrendet, amit közösségi identitásnak nevezünk és amihez szintén kapcsolódunk valamilyen formában. Ez a nagy közös viszonyulás jelenti a solymáriságot, a "solymárinak lenni"-ség érzetét.

A Solymáron élő embereknek van valamilyen viszonya a településsel, és ez a viszony teszi Solymárt egyesek számára csupán lakóhellyé vagy alvóhellyé, másoknak faluvá és otthonná, megint másoknak nagyközséggé vagy kisvárossá, személyre szabott territóriummá vagy közösségi térré.

Az helyhez fűződő identitás és a lakókörnyezet párosa absztraktnak és elméletinek tűnhet első látásra, de igazából nagyon fontos és viszonylag könnyen megérthető jelenség az életünkben. Mindannyiunknak vannak önazonos értékei, amik gyermekkorunktól kezdve szinte észrevétlenül meghatároznak minket. Befolyásolják viselkedésünket, döntéshozásainkat, érzelmeinket, reakcióinkat. Ezek a láthatatlan lélektani oszlopok tesznek minket azzá amik vagyunk. Meghatározó tényező például a neveltetésünk, vagy a szüleinktől lemásolt viselkedési sémáink, de a többi emberrel, sőt a helyi közösséggel és a lakóhelyünkkel való viszonyunk is meghatároz bennünket, még ha nem is feltétlenül gondolunk rá ilyen módon.

Sokan beszélnek mostanság solymári identitásválságról, krízisről, helyi értékrend-deficitről. Ennek az állításnak a nem reprezentatív beszélgetések, vélemények adhatnak hitelt. Főleg a régebben itt élők látják úgy, hogy a hagyományos kulturális szokások kezdenek kiüresedni, az egykor meghatározó paraszti életvitel teljes feloldódásával megremegnek a régi helyiek identitását meghatározó tartóoszlopok, amik kifejezetten a helyhez fűződnek. Ennek okát egyesek az évtizedek óta, a városból kiáramló városi emberek urbánus identitásában vélik felfedezni, pedig a jelenségnek ennél sokkal mélyebb kulturális-evolúciós okai is lehetnek.

... a városias identitás egyáltalán nem jobb, vagy rosszabb a falusiénál. Az urbánus identitás előnyei és hátrányai éppúgy szembeötlőek lehetnek, mint a falusi ember identitásában felfedezhető örök érvényű bölcsességek, ...

Talán nem bántó senkire sem nézve, ha megállapítjuk: a frissen kiköltöző városias gyökerű emberek zöme valóban másfajta értékrenddel és világlátással bírnak, mint a régebben itt élő helyiek. Nem feltétlenül ismerik, vagy látják az úgynevezett solymári identitás tartóoszlopait, illetve a régiek meghatározó hagyományait, szokásait. Nem feltétlenül értik azt sem, hogy ezekhez miért kellene bármilyen módon is alkalmazkodniuk. Azt azonban szintúgy látni kell, hogy a városias identitás egyáltalán nem jobb, vagy rosszabb a falusiénál. Az urbánus identitás előnyei és hátrányai éppúgy szembeötlőek lehetnek, mint a falusi ember identitásában felfedezhető örökérvényű bölcsességek, vagy az idő által kihalásra ítélt káros szociális hatások.

A múltban a helyben élő embereket a származásuk, kötött életvitelük, valamint közös történelmi élményeik kovácsolták közösséggé. A több száz éves gyakorlat hagyománnyá, szokásjogokká, speciálisan a helyre jellemző közösségi értékrenddé formálódott, ami ma is megfigyelhető a régebben itt élő helyiek életvitelében, vagy éppen a másokhoz való viszonyulásában. A városi emberek éppen ebből kifolyólag gyakran róják fel a helyiek intoleráns viselkedését, zárkózott, elutasító magatartását. A kétféle identitást markánsan hangsúlyozó emberek gyakran ugyanazokat a fogásokat találják meg egymáson, tipikusnak mondható érvek mentén rekesztik ki egymást a közös identitásélményből, ahogyan a városi identitás túlsúlya egyre inkább erősödni látszik.

Sajnos ez a jelenség - amennyiben valóban létezik - fájdalmasan kisugárzik azokra is, akik mind az urbánus, mind a falusi életvitel nagyszerűségét egyszerre szeretnék szeretni Solymárban, vagyis akiknek semmi bajuk sincs a helyi sajátosságokkal, és a városi léttel sem. Alábbi videónkban ennek a nehezen kitapintható jelenségnek igyekeztünk utána járni éppen azért, hogy a jelenség káros hozadéka a megértésen és a tudatosságon keresztül mérséklődhessen. Megszólaltattunk a témában Dr. Dúll Andreát, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának általános dékánhelyettesét, a Szervezet- és Környezetpszichológia Tanszék vezetőjét, aki a jelenség lélektani oldalát, szociális okait fejtette ki.

Ruman Dániel, pszichológus Milbich Tamás, grafikus-művész


281 views

© 2009-2019 

SZEPSOLYMAR.HU

SZEPSOLYMAR-LAB.COM