Határjárási szöveg magyarul 1401-ből

February 12, 2015

 

Érintőlegesen kerül említésre Solomar (Solymár) abban az 1401. áprilisában íródott határjárási szövegben, melyet Zsigmond király készíttetett el a budai káptalannal egy vitás területi vita kapcsán. Ez a legkorábban íródott részletes határleírás, amelyben megemlítik községünket. Érdekes középkori terület-elnevezéseket és más érdekességeket csemegézhet benne.

 

1401. ápr. 17. Határjárási szöveg magyarul A budai káptalan Zsigmond király márc. 17-i parancsára (ld. 1146. sz.) Maróthi János macsói bán birtokát képző Perbar, Sambor és Monar birtokán határjárást végez el, mert Athyai Ferenc fia László, Kwke-i Aynard fia Miklós fia János, Geregmezew-iWeer (dictus) János fia Simon, valamint Sombok-i tárnokmester unokái János fia Simon és Domonkos fia János állandóan panaszkodtak, hogy a bán az öt megillető területnél nagyobbat 'foglal el. Az első határjelet egy házi körtefa alatt délről a birtokon lévő kert végén emelték, ezu­tán délnyugat felé a Perbar-ról a szőlőkbe vezető út mellett egy szög­határjelet emeltek, amely keletről János bán, délnyugat felől Athya-i János fia Ferenc, Aynard fia Miklós fia János, Geregmezew-i Weer (dictus) László fia Miklós - Aynard leszármazottainak - birtokát vá­lasztja el. Innen az úton dél felé fordulva kis távolságra az ut mellett keletről földhatárjelet emeltek, ezután az úton dél felé menve kis tá­volságra az ut mellett szőlők között földhatárjelet emeltek, amely északra és délre János bán szőleit, délre és Sambok felé Aynard le­származottainak birtokát választja el. 

Innen nyugat felé egy füves úton kis távolságra egy körtefa alatt szőlők között földhatárjelet emeltek, majd nyugat felé kis távolságra egy diófa alatt emeltek földhatárjelet: ezután szőlők között nyugatra a Selemegye nevű völgyben egy árok mellett nagy földhatárjelet emeltek, innen dél felé fordulva a völgyben egy berek vagy facsoportnál két földhatárjelet emeltek. Ezután ugyan­arra a völgyre délre a Somlyó hegy oldalán földhatárjelet emeltek, ezután ugyanarra jó távolságra a Somlyó nevű sikságon emeltek föld­ határjelet, majd nyugat felé jó távolságra a Chenge nevű helyen föld­ határjelet emeltek, majd az említett nyugati irányban hasonlóan Chengére érve egy régi szegföldhatárjel mellett emeltek ujat, amelytől nyugatra és délre a nyulakszigeti apácák Somodor birtoka, keletről János bán birtoka fekszik, innen északkelet felé nagy távolságra a Chengekwzy és Kyrwakwzy nevű hegyen földhatárjelet emeltek, majd ugyanerre keletre közepes távolságra egy hegy oldalán egyik fűzfa alatt egy régi határjelet találtak, amely az óbudai apácák birtoka, Kyrwa falué, mellette ujat emeltek. 

Innen az említett hegyoldalban kelet felé közepes távolságra Kyrwa régi földhatárjele mellett ujat emeltek. Majd egyenesen keletre közepes távolságra a Sagoldowth ne­vű ut mellett van egy földhatárjel, amely délre és északra az óbudai apácák birtokát, Perbar felől János bán birtokát választja el. Innen ugyanazon keleti irányban közepes távolságra TynnUfirégi földhatárjele mellett újat emeltek. Ezután a Sedfew nevű völgyön át kelet felé nagy távolságra a Sorrofew nevű hegyen Tynnye régi földhatárjele mellett ujat emeltek. Innen a hegyről lejőve ugyanazon keleti irányban jó tá­volságra Tynnye egy régi határjelét találták egy magasabb Sweynwech (? ) nevű hegy oldalán, amely mellett ujat emeltek. A hegyről lejőve kelet felé közepes távolságra szántóföldek között Tynnye régi földha­tárjele mellett ujat hánytak. Azután a már emiitett keleti irányban szántóföldeken át közepes távolságra menve Tynnye régi földhatárjelé-nél ujat hánytak, tovább délkeleti irányban jó távolságra Tynnye régi földhatárjele mellett ujat emeltek. Majd ismét kelet felé fordulva jó távolságra egy síkságon Karko nevű helyen egy körtefa mellett Tynnye régi földhatárjelénél ujat emeltek. 

Innen ugyanabban a keleti irányban egy hasonlóan Karko nevű völgybe ereszkedve és a völgyből közepes távolságra felmenve Tynnye egy régi földhatárjele mellett ujat emel­tek. Majd kelet felé közepes távolságra egy síkságon a Budáról Tynynyére menő ut mellett Tynnye régi határjelénél emeltek újat. Ezután északkelet felé jó távolságra Muthus nevű völgyön át Tynnye szőlei mellett egy hegyoldalon egy tölgyfa alatt Tynnye régi határjelét talál­ták, amelyhez közel ujat emeltek. Innen az előbbi északkeleti irány­ban egy cserjésen áthaladva egy cserje körül földhat ár jelet emeltek, amely délről Tynnye, keletről Perbar birtokait választja el. Innen északkeletre lejőve a Muthus hegyről egy cserjésen át egy Muthusvelgy nevű völgybe és a völgyből egy hasonlóan Muthusnak nevezett Berch-re felmenve a Berch oldalán a Tynnyeről Koachy-ba tartó nagy ut mentén egy tölgyfa alatt Tynnye régi határjele mellett ujat emeltek. Majd északkelet felé egy Berch-re közepes távolságra emel­kedve egy kis völgybe lementek és a völgyben továbbmenve egy tölgy­fa alatt Tynnye régi határjele mellett Aynardwara felől ujat emeltek. 

Innen északkelet felé erdőn át közepes távolságra, Tynnye régi föld­ határjele mellett Aynardwara felől ujat emeltek. Azután ugyanabban az irányban közepes távolságra hasonlóan erdőben menve egy körtefa nagy gyökerén Tynnye régi határjelét találták, amely mellett Aynarwara felől délre egy ujat emeltek. Innen egy gyalogösvényen át egyene-sen észak felé közepes távolságra egy körtefa alatt Tynnye régi határi jele mellett a fa tövében ujat emeltek. Erről ugyanazon ösvényen észak felé haladva egy körtefa alatt két ut között, melyek egyikét C habaram enewthnek, másikat Iwanfelderemenewth-nek nevezték, Tynnye régi határ­jele mellett ujat emeltek. 

Innen kissé észak felé haladva ugyanazon az úttól délre Tynnye régi határjele mellett egy hegy felől ujat emeltek. Majd ugyanazon az utón északra jó távolságra átmenve a Tynnyethofew nevű helyen két régi szeghatárjelhez értek, melyek egyike délről Tynnye, másika északról Chaba földjét választja el, amelyek mellett kelet felé harmadik uj határjelet emeltek tölgyfákkal, s ez keleti és déli irányban hegyekben és erdőkben választja el Perbar-tól. Azután délkelet felé fordulva egy Buzawelgy nevű völgybe ereszkedve közepes távolságra menve egy tölgyfa tövénél nyugatra határjelet emeltek. Ezután délkelet felé egyenesen egy hegy oldalán keresztül Thasar nevü kútnál régi földhatárjelet találtak, amely mellett Perbar felé ujat emeltek. 

Innen tovább délkelet felé közepes távolságra a hegy oldalán a régi földhatárjel mellett emeltek újat. Majd a hegy oldalán ugyan­ azon irányban közepes távolságra Ferthews nevű helységnél Chaba ré­gi határjelét találták, amely mellett ujat emeltek. Majd a mondott / délkeleti irányban a hegyre menve a hegy csúcsán egy régi határjel Chaba-t választja el, mellette Perbar felől ujat emeltek. Innen a hegyről lejőve Thasar nevű helységhez, majd tovább egy Mesesrehagow nevű hegyre menve Salmar vár régi határjele mellett Perbar felől ujat emeltek. Ezután délkelet felé közepes távolságra egy régi határjel mellett Perbar felől emeltek újat. Majd a hegyre kissé dél felé kanyarodva felmentek és közepes távolságra Meseswara helyén két uj szeghatárjelet emeltek, amelyek egyike Salmar vártól keletre másikat pedig Perbar birtokai felől, ti. délnyugati irányban Perbar erdeit választja el. Majd délnyugat felé fordulva a hegyről lejovet a Verees nevű erdőhöz és közepes távolságra a Thasarwapa nevű árok mellett egy tölgyfa gyökerénél határjelet emeltek, amely délről és nyugatról Perbar erdeit választja el. 

Ezután Perbar felé az erdőn át közepes távolságra menve kereszttel jelölt tölgyfa tövében határjelet emeltek. Innen tovább ugyanazon erdőn át Perbar felé hasonlóan egy kereszttel jelölt tölgyfa tövénél határjelét hánytak. Majd ugyanarra egy hasonlóan kereszttel jelölt fa tövénél emeltek határjelet. Innen ugyan­azon birtok felé menve egy fa tövében határjelet hánytak, amely délről és nyugatról elválasztja Perbar erdeit. Ezután délnyugati irányban Per­bar felé az erdőn át közepes távolságra egy tölgyfa tövében árok mel­lett egy határjelet halmoztak. Majd Perbar felé az erdőben tovább­menve a Nerges nevű hegy végén egy határjelet emeltek. Tovább Perbar felé a Galista nevű völgyön továbbmenve emeltek egy határjelet. Innen ugyanarra jó távolságra egy, a hegyről Tynnye-re menő ösvény mellett hánytak határjelet. Majd a völgyön át Perbar felé egy határjelet emel­tek, amely délről, északról és nyugatról választja el Perbar erdeit. 

Ez­után dél felé fordulva közepes távolságra Aynardwara hegy oldalán emel­tek határjelet, amely délre Aynard leszármazóinak, délről pedig Perbar birtokait választja el. Innen dél felé közepes távolságra Mesespesth kút­nál emeltek határjelet, amely déli részről Perbar birtokait, Aynard leszármazóinak birtokaitól valóban délről elválasztja. Majd a Muthus völ­gyön át jó távolságra tölgyfák körül határjelet emeltek, amely délről és nyugatról Perbar birtokait, valóban délről Aynard leszármazóinak birto­ kától elválasztja. Ezután a Muthus nevű völgyből az Erdewath nevű hegy­ re déli irányban jó távolságra felmenve állitottak egy határjelet. Majd délnyugat felé keveset menve az Erdelewth nevű útnál, mely Perbar-ra vezet határjelet állitottak. 

Ezután az ütőn nagy távolságra Perbar felé emeltek határjelet. Majd az úton Perbar felé nagy távolságra menve határjelet hánytak, az ut mellett, amely délről Aynard leszármazóinak birtokát, valóban déli vagy nyugati részről Perbar birtokaitól elválaszt­ja. Majd ugyanazon az utón Perbar felé jó távolságra menve ugyanazon út mellett határjelet emeltek. Ezután ugyanazon az utón Perbar felé hason­lóan jó távolságra menve a mellette lévő kis hegyen határjelet emeltek. Majd az úton nyugat felé fordulva a Perbar határán lévő Kewhyd nevű patak mellett egy nagy kő körül emeltek egy határjelet. Innen nyugat felé fordulva közepes távolságra Perbar mellett állitottak földhatárjelet,amely János bán részét Aynard örököseinek részétől elválasztja és itt ér véget a határjelek sora. 

Ennek megfelelően Perbar kilenced részé­be János bánt beiktatták. Sambok határa: az első határjel a Sambok-ról Perbar-ra vezető nagy fut mellett van, majd egyenesen közepes távolságra egy kert végén állitottak határjelet. Innen délre közepes távolságra egy Sambokmal ne­vű hegyre vezető ut mellett a hegyoldalon kővel kevert határjelet emeltek, amely keletről János bán szőleit, nyugatról Aynard leszármazóinak földjét választja el. Innen ugyanazon az utón dél felé a hegy­re menve a Kenderesremenewth nevű ut mellett keletről egy határjelet emeltek, mely keletről János bán erdeit, nyugat felől pedig Aynard leszármazóitól elválasztja. Majd az utón délre közepes távolságra az ut mellett menve egy Halyagh Bokor nevű cserje tövénél állítottak határ­jelet, amely nyugatról Aynard leszármazóinak, keletről János bán er­deit választja el. 

Ezután ugyanazon az utón délre közepes távolságra menve kereszttel jelölt tölgyfát hagytak határjelül. Innen ugyanazon az úton kissé délre menve az erdő szélén szeghatárjelet emeltek, amely keletről János bán erdeit, nyugatról pedig Aynard leszármazóinak bir­tokát választja el. Azután a völgybe fordulva észak felé közepes tá­volságra a Keeweswth nevű ut mellett nyugatról szeghatárt emeltek, amely nyugatról János bán, északkeletről Aynard leszármazóinak bir­tokát választja el. Innen ugyanazon az utón kelet felé közepes távol­ságra menve az ut nyugati oldalán határjelet halmoztak. Erről az utón déli irányban hegyre felmenve a hegytetőn határjelet állítottak, amely nyugatról és Vrws felől János bán, keletről Aynard leszármazóinak birtokát választja el. Majd a Keweswth utón át kelet felé továbbmen­ve Bekasthow nevű 'ely mellett kővel kevert határjelet emeltek. Innen keletre közepes távolságra a hegyoldalon egy szőlő végén halmoztak határjelet. 

Erről keleti irányban egyenesen lejőve a hegyről szőlők között egy körtefa alatt hánytak határjelet, amely nyugatra a Sambokmalwth útig János bán szőleit, keletre Aynard leszármazóinak szőleit választja el. A szőlők közül ugyanabban az irányban egyenesen lemen­ve a Sambok-ból Perbar-ra vezető nagy útig, amely mellett egy föld-szeghatárjelet emeltek s ez a sorrendbén első határjelig János bán birtokát választja el keletre Aynard leszármazóinak birtokától. Majd beiktatták a bánt Monar birtokba, ahol Szt. György egyháza áll. Átirta Zsigmond király 1405. nov. 28., DL 8650,

forrás: [mol.arcanum.hu]: Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez. Oklevélregeszták, 1002-1437. (Budapest, 1982. Pest Megye Múltjából sorozat 5.)

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

Vezércikk:

Holnapután - jövőteóriák 10 éve

November 7, 2019

1/10
Please reload

Legújabb blogbejegyzés:

October 17, 2019

September 10, 2019