Hogyan takarékoskodtak a nagyszüleink? 2. rész – Az étkezés

Eleink takarékos életszemlélete az étkezésben is megnyilvánult. Ez nem azt jelentette, hogy koplaltak volna, inkább azt, hogy egyszerű, mégis laktató ételek kerültek az asztalra.

 

Bár a 21. században egyre inkább más étkezési szokásokat követünk, sok mindenben tanulhatunk tőlük.

 

A lányok már otthon megtanultak főzni az édesanyjuktól, így mire férjhez mentek, már el tudtak vezetni egy háztartást. A főzéshez minden alapanyag ott sorakozott a kamrában. Liszt, a cukor, a bödönben zsír, szárazbab, hagyma, fokhagyma, szalonna, kolbász, a pincében krumpli, zöldség, hordós savanyú káposzta és különféle savanyúságok jelentették az alapkészletet. A házhoz tartozó konyhakertben minden megtermett, ami a főzéshez kellett, de ebből tették el a télire valót is. A gyümölcsösben volt alma, körte, sárgabarack, szilva, dió, naspolya, cseresznye, meggyfa, málna, ribizli, egres. Ezek kisebb részét tárolták télire, illetve lekvárt, befőttet készítettek belőlük. A nagyobb részét, és mindig a legszebbeket, viszont piacra vitték, így a családi kassza is gyarapodott.

Minden házhoz tartozott baromfiudvar, ahol csirkét, kacsát, libát tartottak. A tojásokat rendszerint elfőzték, vagy ha sok volt, eladták. Tehéntejet a módosabb tehéntartóktól vásároltak. A szegényebbeknek kecskéjük volt, így legtöbbször annak a tejét itta a család.

 

Minden háziasszony maga készítette a kenyeret, ami akár egy hétig is elállt. A kenyet egyébként is igen nagy becsben tartották. Mielőtt megszegték, keresztet rajzoltak rá késsel, és csak utána vágták meg. Az étkezések között nem volt nassolás, ha a gyerekek már nagyon éhesek voltak, kaptak egy darab kenyeret, és mentek tovább játszani az udvarra.

 

Egyszerű és laktató ételeket készítettek. Ilyenek voltak a főzelékek (bab-, borsó-, krumpli- és káposztafőzelék), csakúgy, mint a tésztafélék, amiket a háziasszony gyúrt. Ezek rendszerint diós, mákos, krumplis, valamint grízes változatban készültek. Hetente került húsleves is az asztalra. A leveshúst paradicsomszósszal tálalták. Népszerű volt a bableves is, ebbe tették a krumplis knédlit, aminek a tésztájából többet készítettek és – mákkal vagy dióval megszórva – az lett a második fogás.

 

A levesek is az alapfogásokhoz tartoztak. Leggyakrabban rántott levest, zöldséglevest és tejlevest készítettek, melyek után rétes következett gyümölcsös, krumplis, mákos, túrós, káposztás, valamint grízes változatban. Készítettek, buktát, lángost is, farsangkor pedig fánkot, vagy forgácsfánkot

 

Elischné Draxler Erzsébet

 

(A cikk az eredeti forrásból, a www.solymaronline.hu weblapról származik, a szerző engedélyével másodközlésként.)

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

Vezércikk:

Holnapután - jövőteóriák 10 éve

November 7, 2019

1/10
Please reload

Legújabb blogbejegyzés:

October 17, 2019

September 10, 2019