top of page
  • ADMIN

Egy kelta túlvilági utazása II.

Ha Solymáron a keltákról kezdünk beszélni, az avatatlanok kissé oldalra biccentve fejüket, szemöldöküket felvonva, hangtalanul teszik fel a kérdést: dehát mi közünk nekünk a keltákhoz? Solymár végeredményben svábok alapította falu, ma pedig zömében a magyar nemzet szülöttei lakják, a magyarsághoz és annak eredetmítoszaihoz sokkal több közünk van, mint egy homályos vaskori nép varázslatokkal teli túlvilági képzeteihez. Természetesen bizonyos szemszögből nézve jogos ez az érvelés. A távoli múltból, ha valami érdekes lehet számunkra az inkább a hunok, a germánok, vagy az avarok világa. De megnyugtatásul közöljük: helytörténeti törekvéseinknek mindezek szintén legalább olyan "célpontjai" mint most a kelták.


Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem csak a táj szépségében, hanem múltunk kincseiben is bővelkedünk. Ma, a digitális forradalom korában szinte minden arra ösztökéli a helyszerető embert, hogy az ismeretszerzést se csupán hagyományos módon művelje. Akár adja, akár kapja az ismereteket, valami újra, valami élményszerűre vágyik, amiért hibáztatni nem lehet. Úgy tűnik, hogy a sokat szídott digitális és informácós forradolom gőzerővel tolja affelé - már nemcsak a legfiatalabb nemzedékeinket -, hogy kihasználja és éljen a kor adta lehetőségekkel. Természetesen ebből fakadóan soha nem látott szakadék tátong a generációk közt, ami itt Solymáron is kitapinthatóan jelen van, akár a kultúra jelenségeiben, akár a közélet történéseiben. Erről persze órákat lehetne beszélni, és számtalan tudományos, vagy közéleti vitát lehetne folytatni. Jelen cikkünk ugyanakkor nem erről szól, de szorosan kapcsolódik a fenti kérdésekhez.


És hogy ne maradjon megválaszolatlanul az a kérdés, hogy mivégre kell a keltákat ekkora előnyben részesítenünk, azt tudom válaszolni, hogy valójában a kérdés felvetéssel van a probléma. Úgy gondolom, hogy a kelták és rómaiak jelenléte Solymár területén az ókorban legalább olyan mértékű helytörténeti és kultúrális jelentőséggel bír, mint amilyennel a 18. századi svábok bejövetele és a mai település alapjainak megteremtése. Igazából nem kiemeljük őket az értékeink közül, hanem megkapják méltó rangjukat az emlékezéskultúránkban, a helytörténet idő- és értékskáláján. Minden nép, népcsoport, törzs, stb., amelyik valamilyen módon meghatározó lehetett egy település történetében muszáj, hogy fajsúlyának megfelelően nagyobb figyelmet, nagyobb szerepet kapjon. A kelták a történelem porondján sem voltak jelentéktelenek, hiszen a történelemben ők terjesztették el a kontinensen a fazekaskorongot, az üveget, a zománcot, az ő ekéiken volt először vasalás és csoroszlya, ők arattak elsőnek kaszával sarló helyett, ők őröltek elsőként lisztet forgóköves malomban, az ő útjaikon jártak először könnyű kocsik és az ő oppidumaikban kezdődött a városi élet. Ha ennek a népnek nyoma van Solymáron, akkor ennek megfelelően kell bánnunk az ő örökségükkel is.

Cikkünk lényegi mondandójához érkezvén örömmel jelentjük be, hogy megjelent a kelta múltat népszerűsítő törekvéseink következő állomása:


UTAZAS A TULVILAGRA
.pdf
Download PDF • 2.43MB

című, húsz oldalas online kiadvány. A film alapján készült el és az eredeti mondanivalót mélyebben fejti ki. A Helytörténeti Gyűjtemény patronálásának köszönhetően tehettük közkinccsé. Ezzel lényegében újra eleget tettünk annak az elköteleződésünknek, amely szerint meg kell lovagolni a korszellem hullámait és az értékközlés, hagyományteremtés szolgálatába kell állítani. A képregényt sokan nem sokra becsülik, mert gyakran "butának", primitívnek tartják. Közlési formáját sekélyesnek gondolják, nyilván azért mert a 19-20. század populáris kultúrájából, ráadásul a tengerentúlról, a "romlott" nyugatról érkezett. Pedig a képregényt a "kilencedik művészet"-nek is szokás nevezni, amiben az irodalom és képzőművészet kivonatolt esszenciái olyan keverékben oldódnak össze, ami éppen a gyors és hatásos ismeretszerzés lehetőségeinek kedveznek.


Ismerje meg tehát a solymári és a kontinentális (szárazföldi) kelták elképzelt túlvilági hiedelmeit a most megjelent képregényen keresztül. Ha pedig többet szeretne tudni róluk, látogasson el a dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjteménybe, ahol tárgyaik segítségével közelebb kerülhet hozzájuk. (Korlátozott számban nyomtatott formában is elérhető).


A kapcsolódó film innen érhető el



Milbich Tamás

Legújabb blogbejegyzés:
KULCSSZAVAK:
Legrégebbiek:
Keresés kulcsszavakra:
bottom of page