EXPO – nincs új a Nap alatt!

Solymáron is igaznak tűnik a régi, latinul is széles körben ismert mondás: nincs új a Nap alatt! Igaz ez a kiállításokra is. Halkan, de vastagon aláhúzva jegyezzük meg: Solymáron nem most kezdődik az EXPO-k világa! Ha méltányosan szeretnénk tekinteni rá, a 2026-os kezdeményezést inkább folytatásként, semmint új kezdetként kellene emlegetnünk, hiszen a története korábban kezdődött. Volt egy időszak településünk életében a rendszerváltás után közvetlenül, amely érezhetően ambiciózus és rendkívül optimista időszaknak bizonyult. Ez az időszak számos innovációt és grandiózus tervet szőtt a környék és Solymár jövőjével kapcsolatban, kifejezetten a helyi vállalkozók és a civil szféra, valamint a nemzetközi és a regionális lehetőségek bevonásával.

Az első Solymári Expo standjai a művelődési ház nagytermében (1993, fotó: Strack-család)

A tervek és lehetőségek némelyike komoly sikertörténetté vált, de akad közöttük kudarcos vállalkozás is. Ami tény, hogy Solymáron több kiállítás-vásár vagy expo jellegű esemény is volt már ezelőtt.

1992 őszén a solymári Privát Profit Központ szakmai kiállítást szervezett a térség vállalkozóinak és gazdálkodóinak támogatására, amely a Nemzetközi Építőipari és Mezőgazdasági Gépkiállítás néven futott. Ez a kiállítás kettős célt szolgált: egyrészt a helyi vállalkozók üzleti lehetőségeinek bővítését, míg a mezőgazdasági gépkiállítás a környék termelőinek korszerűbb eszközökhöz jutását kívánta segíteni. A rendezvények technikai lebonyolításában a kecskeméti Privát Profit Központ működött közre.

Itt kell megemlítenünk a Privát Profit Központ (PP) nevű kezdeményezést, amely 1992-ben a térség vállalkozóinak összefogására és támogatására jött létre civil, alulról jövő gazdasági kezdeményezésként az önkormányzattól függetlenül.

Az Avanti divatház standja az expón (1993, fotó: Strack-család)

A rendszerváltás gyors technikai és szemléletbeli változást hozott Solymáron is, az emberek ebben az időszakban mertek és akartak vállalkozni, bíztak a jövőben.

A PP ars poeticája is ezen a vonalon operált. A szervezet solymári irodája nemcsak adminisztratív és üzleti segítséget nyújtott tagjainak, hanem közösséget is szervezett köréjük, amely később komoly alapot teremtett a helyi és nemzetközi bemutatkozásokhoz, gazdasági jellegű kiállításokhoz és vásárokhoz. Az első solymári expót is már ezek birtokában szervezték meg.  

Szintén itt érdemes szóba hozni, hogy az említett civil szervezet (PP) létrehozásának és működtetésének meghatározó alakja a solymári születésű Strack Mária volt, aki az iroda vezetőjeként összefogta a térség vállalkozóit, és kezdeményező szerepet vállalt a bemutatkozó kiállítások, vásárok és üzleti kapcsolatok szervezésében. 1993-ra a kezdeményezésből egyfajta “mozgalom” lett, a környék vállalkozóinak közös érdekképviseleti és kapcsolatépítő fórumává vált, olyannyira potens erővel bírt, hogy saját lapot (Pilis Press) működtetett, amelynek révén a solymári és környékbeli cégek szélesebb körben ismerhették meg egymást. A Pilis Press önmagában nézve is egyfajta “passzív expóként” értékelhető jelenség volt. 

A népművészet is képviselte magát a rendezvényen (1993, fotó: Strack-család)

A PP-nak köszönhetően 1993. november elején (5-7-ig) rendezték meg a ténylegesen első Solymári Expót a művelődési házban.

A szervező visszaemlékezései szerint a művelődési ház már akkor is kicsinek bizonyult egy ilyen méretű rendezvényhez, sokak éppen a helyhiány miatt nem tudtak részt venni rajta. Az első kiállítás jellege kifejezetten hagyománybarát volt, hiszen helyet kaptak az egyes kihalófélben lévő szakmák művelői is (Szabó Balázs pipakészítő és Víg Ferenc csizmadia két régi mesterség remekműveit mutatta be.) A nagy kiállítók között ott volt (akkor még) a Pemü, a Nivoglas és a Közév Wariglas építőipari üveggyártó. Érdekesség, hogy a solymári kiállítás standjait a BNV (Budapesti Nemzetközi Vásár) eszközkészletéből installálák.

Standok az első Solymár Expón (1993, fotó: Strack-család)

A kilencvenes évek egyik legnépszerűbb környékbeli divatháza az Avanti volt – talán még sokakban él ennek az áruháznak az emléke –, kedvezményes áron kínálta termékeit a kiállításon. A legdrágább standja annak a kft-nek volt, amelyik arany és ezüst ékszereit mutatta be. A híres hazai marcipángyár mellett kiállított még többek között olyan magyar vállalkozás, amelyik tornatermi berendezéseket készített (ők a kiállítás sarkában kosárdobó versenyre invitálták a kiállítókat).

Az eseményen jeles vendégek is részt vettek Baden-Württenbergből, de külön színfolt volt a Vállalkozó Nők Országos Egyesületének aktív részvétele.  

Az első solymári expo üdítő kreativitása volt, hogy a közönség szavazhatott a legszebb standra. A nyertes a solymári Kővári Krizantém Kertészet lett, nyereményként ők mehettek ingyen a későbbi stuttgarti kiállításra. Az első solymári expón a legnagyobb érdeklődést a helyi M-Pol Kft. váltotta ki (az akkor huszonéves fiatalemberek őrző-védő szolgáltatását az osztrák érdekeltségű Telenot Kft-vel együttműködve hozták létre, akik egyben a klub legfiatalabb tagjai voltak.) Maga a szervező több klubtagjának is helyet biztosított, ahol a szervezetben való részvétel előnyeit mutatták be és a PP szolgáltatásait kínálták kedvezményesen.

A legszebb stand nyertese a Kővári Krizantém, solymári vállalkozás volt. (1993, fotó: Strack-család)

Az első expo nagyon jó visszhanggal ért véget, a rendezvény sikere további ötleteket generált, itt született meg például egy kiterjesztett Pilis Expo ötlete, vagy a kulturális fesztivállá való alakítása.

A kezdeményezés sikerét követően a PP Klub 1992 végén már nemzetközi színtéren jelent meg: tagjai részt vehettek a stuttgarti Magyarországi Német Nemzetiségű Vállalkozók Kiállításán, amely több új üzleti kapcsolat és együttműködési lehetőség elindítója lett. Solymáron pedig mindezek utóhatásaként létrejött a Solymári Vállalkozók Egyesülete, amely az első solymári expót követően nemcsak a helyi vállalkozók érdekképviseletében vállalt kulcsszerepet, hanem a település kulturális életének egyik leghatékonyabb és legerősebb civil támogatója és kezdeményezője lett. 

Az expon a solymári táncosok gyertyafényes keringővel emelték a hangulatot (1993, fotó: Strack-család)

A solymári kiállításon a nemzetiségi kultúra is érdekelve volt. (1993, fotó: Strack-család)

Az első Solymár Expo tehát közvetlenül vezetett a solymári civil élet talán legnagyobb sikertörténetéhez: a helyi vállalkozók az egyesületen keresztül eszközökkel és anyagiakkal támogatták például az iskolát, a solymári búcsút (1997-ben 3 millió forinttal (!), 2002-ben pedig ugyancsak milliós nagyságrendet elérő támogatást nyújtottak a helytörténeti gyűjtemény felújításához). Segítették a szélhegyi kálvária és a Wass Albert-szobor létrejöttét, a Terstyánszky-emlékmű újjáépítését, de még a solymári tűzoltóautó felújítását is. Éveken keresztül ők közreműködtek a községi májusfa felállításában (és bontásban),  saját kezdeményezésük volt a Találat című solymári szaknévsor, jótékonysági akcióikkal a Templom Tér Alapítványnak nyújtottak segítséget.   

Milbich Tamás

A cikk megírásához külön köszönet Strack Máriának.

Felhasznált irodalom:

Privát Profit, 1992 (3. évf.) (Arcanum)

Privát Profit, 1993 (4. évf.) (Arcanum)

Milbich T. - Hegedűs A.: Solymári Arcképcsarnok 1266-2000