Földesi Katalin:

Így ünnepeltek katolikus elődeink a XX. században

 

Földesi Katalin 2001-ben írt dolgozatában összefoglalja mindazokat az egyházi szokásokat, melyeket községünk katolikus lakossága példásan gyakorolt a XX. században. A dolgozat id. Zwickl Györgyné elmondása alapján készült. "Az ünnep olyan különleges időszak, amikor a közösség a megszokottól, a hétköznapoktói eltérő módon viselkedik, hagyományosan megszabott előírásokat és tilalmakat tart be. Az ünnepeket, különösen a nagy egyházi ünnepeket, munkatilalom, templomlátogatás, meghatározott ételek fogyasztása, megszabott viselet jellemezte." (Tátrai Zs.- Karácsony Molnár E.: Jeles napok, ünnepi szokások 1997) A solymári egyházközségre ezek a szokások voltak jellemzőek: 

Január 1. Újév: az év kezdőnapja, vasárnapi miserenddel.

 

Január 6. Vízkereszt: (vagy háromkirályok napja) Ekkor zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a farsangi időszak. Ilyenkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. A szombat esti elővételezett vasárnapi szentmise keretében szentelik a vizet. A víz megszentelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés. A szentelt víz dézsában állt a hátsó üvegajtónál vagy a sekrestyében, ahonnan a hívek hazavihettek. Az ekkor megszentelt vízzel gyümölcsöt (almát), sót, fokhagymát, krétát szenteltek. Ilyenkor hirdették a gyertya befizetést is.

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony: az egyház Szűz Mária tisztulására emlékezik. Gyertyaszentelést tartottak a mise előtt, majd körmenetet a templomban: a pap, a képviselők és a gyerekek égő gyertyával jártak körbe. A gyertyát amit a szertartáson meggyújtanak, mindenki otthonról hozta magával.

 

Február 3. Balázs napja: Balázs-áldást osztottak a mise után, és az azt követő vasárnapon minden mise után.

 

Hamvazószerdán: a templomban a mise után az elmúlt évi szentelt barka hamuját a pap megszentelte és ezzel keresztet rajzolt a hívek homlokára: "emlékezzél ember, hogy porból vétettünk és porrá leszünk. Ez szigorú böjti nap, és a nagypéntekivel azonos ételeket fogyasztottak. Nagyböjtben minden pénteken böjtöltek. Este keresztúti ájtatosságot tartottak a templomban. Húsvét előtt lelkigyakorlat szokott lenni gyónási lehetőséggel. Erre vendégpapot hívtak. A Szentsírra való virág vásárlásához 3 héttel előbb kezdték az adományokat gyűjteni.

 

Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja: A katolikus egyház hagyománya e naphoz köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől való fogantatását.

 

Április 25. Márk napja: a határból hozott búzát a nagymise után szentelték. A szertartás végén mindenki vitt haza a megszentelt búzaszálakból.

Virágvasárnap: Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe. A nagymise előtt barkaszentelés volt a templom előtt. A nagymisén passiót énekeltek.

 

Nagyhét: A nagyböjt utolsó hete, amely virágvasámaptól húsvétvasárnapig tart. A nagyhét jeles napjai: nagyszerda, nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. A hívő katolikusok húst, zsíros ételeket nem ettek, olajjal, vajjal főztek. Szerdán: A Szentsírt díszítették.

Nagycsütörtökön: megszűnik a harangozás:" A harangok Rómába mennek.". Ezt a napot zöldcsütörtöknek is nevezték; ilyenkor spenótot főztek. Ezen a misén volt az oltárfosztás, utána pedig imádási óra. Nagypéntek: A legnagyobb böjt és gyász ideje. 15 órakor keresztutat jártak, utána csonka mise következett könyörgésekkel, majd a passió. Este keresztút a kálvárián. Nagyszombat: Ekkor volt a keresztvíz- és tűzszentelés A Szentsír őrzésére a gyerekeket osztották be. Mindig vendég gyóntató atyát hívtak! A nagyszombati szertartás után feltámadási körmenetet tartottak, amelyen a húsvéti gyertyát a képviselőtestület elnöke, a feltámadási szobrot pedig az arra kiválasztott család egy férfi tagja vitte. A húsvéti főtt sonkából csak a szertartások után ettek. Húsvétvasárnap: hajnalban (3-4 óra körül) a templom előtt találkoztak ott énekeltek, imádkoztak. Utána némán mentek a Kálváriára, keresztutat járni. Hazafelé már szabad volt beszélgetni. Reggel 7 órakor hagyományosan a férfiak közös áldozását tartották. Nagyon sok férfi szokott ilyenkor megjelenni. Mise előtt volt az ételszentelés (sonka, tojás, kalács), a reggeli (8.30 és a 10 órás) misék után offera körmenet volt. A nagymisét a fúvószenekar játéka tette ünnepélyessé.  Délután 14.30 órakor litániát tartottak Szentségkitétellel, latinul. Húsvéthétfő: két mise volt délelőtt, vagy este. A délelőtti mise után kivitték a szentelt barkát a határba. A húsvét utáni első vasárnap volt a Fehér Vasárnap.

 

Május 1: Az első májusi litánia napja. Áldozócsütörtököt megelőző 3 nap az ún. "Könyörgö nap". A miséken megemlékeztek erről. (Régen a határba mentek processzióval) Pünkösd előtt 9 napig a Szentlélek-Istenhez imádkoztak. A hónap minden hétköznapján este májusi litániát mondtak.

Május utolsó vasárnapja: a Hősök napi megemlékezést az emlékműnél tartották.

 

Áldozócsütörtök: Jézus menybemenetelének ünnepe, a húsvét utáni negyvenedik nap. Nevét onnan kapta, hogy az egyház az évi egyszeri áldozás határidejéül ezt a napot szabta meg.

Pünkösd: Annak emlékét őrzi, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A húsvétot követő ötvenedik napra esik.

Pünkösdhétfő: Vasárnapi miserend szerint mondták a szentmiséket. Pünkösd utáni kedden Pilisvörösvárra mentek zarándokolni.

 

Szentháromság vasárnapja: Pünkösd utáni vasárnap a Szentháromság ünnepe. Az egyházmegyei zarándoklathelye Máriaremete volt és a mai napig is az.

Úrnapja: Az Oltárszentség ünnepe, a Pünkösd utáni második hét csütörtökje. Már régóta vasárnap tartják. Reggel díszítették a templom környékét. Virágszőnyeget készítettek. Az úrnapi sátrakat zöld gallyakkal, virágokkal díszítették, amelyeket, mint szentelt növényeket, a körmenet után a hívek hazavittek. 9 órakor mise, majd utána a körmenet (az elsőáldozó lányok virágot szórtak), közvetlenül utána csendes mise volt. A virággyűjtést a megelőző hetekben hirdették.

Június 29.: Péter és Pál ünnepe, az aratás kezdete.

 

Úrnapja utáni első péntek: Jézus Szentséges Szívének ünnepe. Ezt előző vasárnap hirdették.

 

Július 2. Sarlós Boldogasszony napja: a Boldogságos Szűz Mária Erzsébetnéltett látogatásának ünnepe.

Július 26.: Anna nap. Délután az Anna kápolnánállitániát tartottak.

 

Augusztus 15.: Nagyboldogasszony napja Mária mennybemenetelének ünnepe, a legrégebbi parancsolt ünnep. Régen 9-féle virágot szenteltek a mise előtt.

Augusztus 20.: Államalapító Szent István királyunk és az új kenyér ünnepe, vasárnapi miserenddel. Ekkor szentelték fel az új kenyeret.

 

Szeptember 8. Kisboldogasszony napja: Szűz Mária születésének ünnepe.

 

Szeptember 12. Szűz Mária névünnepe: (Solymári búcsú) A délelőtti misék után offera körmenet (ilyenkor a bejárathoz is perselyt tettek).

 

Búcsúhétfő: Egy misét mondtak reggel.

Szeptember 14.: A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe.

Október: A rózsafüzér hónapja. Minden hétköznap este rózsafüzért imádkoztak. Október 20-a körül Elzarándokoltak Péliföld-Szentkeresztre. 

 

Október 26-án Krisztus Király ünnepén egész napos Szentségimádás volt Szentség kitétellel. Az imaórák vezetőit kijelölték. 
Nagymise után a férfiak imaóráját a plébános vezette. 2 órakor német imaóra, 3 órakor gyerekek a hitoktatók vezetésével, 4 órakor családok órája, 5 órakor fiatalok órája, 6 órakor a szentmise keretén belül Szentség betétel.


November 1.: Mindenszentek ünnepe (a halottak és azoknak a szenteknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg) A 9.század óta kötelező ünnep. Ezen a napon vasárnapi miserend szokott lenni. Délután ájtatossággal emlékeztek a halottakra a temetőben.

November 2. Halottak napja: ekkor minden pap 3 misét mondott

November 19. Erzsébet napja: az egyházi intézmények részére gyűjtöttek.

 

November 25. Katalin napja: ekkor zárul a vidámság időszaka.

Advent: az egyházi év kezdete, a karácsony előkészület négyhetes időszaka. Szent András napját (november 30.) követő vasárnap előestéjévei kezdődik. Az Adventi koszorú első gyertyáját a szombati mise előtt gyújtották meg. Adventi időszakban nem volt virág az oltáron. Advent minden reggelén 6 órakor rorátéra gyülekeztek a hívek. Csak hétfőn perselyeztek. Kedden németül énekeltek. A gyerekek szívet kaptak, ha részt vettek a rorátékon. Ezzel díszítették a betlehem körüli karácsonyfákat december 24-én a pásztorjáték előtt. A rorátén a ministrálás dupla pontot ért, a pásztorjátékot követően volt a ministránsok karácsonya a plébánián. Az a ministráns választha- 
tott először az ajándékok közül, a ki az év során a legtöbb pontot gyűjtötte.

December 4. Szent Borbála ünnepe: Ilyenkor vetették el a búzát, amely karácsonyra kizöldült.

 

December 6 Szent Miklós napja: a gyerekek apró ajándékot kaptak.

December 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása: nem volt roráté, a virágokat 1 napra visszatették az oltárra. 
 

Karácsony előtt: a fiúk betlehemezni jártak, amiért pénzt kaptak.

Szentcsalád járás: Karácsony előtt kilenc napon át a szomszédok mindig más háznál gyűltek össze és a Szent Család képe előtt imádkoztak és énekeltek. 


Karácsony: a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe, ekkor ünnepeljük Jézus születését. December 24-én egész nap böjtöltek. Kora délután angyalruhába öltözött lányok jártak a faluban Ők adták át a szülők által vásárolt ajándékot a gyerekeknek. Délután pásztorjátékot rendeztek a gyermekeknek. 23.30 órakor vagy a pásztorjátékot adták elő még egyszer, vagy felnőttek készültek egy előadással. 24-órakor tartották az éjféli misét. A faperselyt ilyenkor hátul középre tették, de más perselyezés nem volt. A két világháború között a mise után megemlékeztek egy énekkel a hősökről az Emlékmű előtt.

December 25. Nagykarácsony: vasárnapi miserend szerint mondtak szentmisét. Reggel 7 órakor -rövid szertartás keretében- a férfiak közös áldozására került sor. A 8.30 -as mise és a nagymise után offera. Ilyenkor a perselyt hátul kitették. 14.30 órakor litániát mondtak latinul.

December 26. karácsony másodnapja, István napja: Vasárnapi miserend. A nagymisét német nyelven mondták.

December 27. János napja: 8 órakor misét tartottak, utána volt a borszentelés. János naptól szilveszterig 8 órakor voltak a misék reggel.

 

December 31. Szilveszter: 18 órakor volt a hálaadó szentmise. A rövid prédikáció ker etén belül a plébános elmondta az év végi beszámolót.

* * *

Régen a zenés miséken a zenészek ingyen játszottak! (Ezt a feladatot most az ifjúsági zenekar láthatná el ... ) 

Baldachinvivők: Moldován István, Dauner Henrik, Sebes Márton, Földesi János


Lámpavivők: 
Hellebrand család, Dauner Tamás, Körbl Balázs, Taller Lőrinc családja, Branauer Ede, Orsovai József, Hönig József, Mezei József, Herbert család, Úrnapján a koszorúkat a lámpa, zászló és baldachinvivők készítteték. 

Úrnapi sátrak: 
Taller Bemát, Szirmai János, Rétfalvi József (Dalos János), Feldhoffer György (Kelemen Antal) a munkáknál a családok összefognak. 

Zászlók: ( a nevezett családok vásárolták) 
fehér - Majtényi, fehér - John Bernát, zöld - Jármai, zöld - Mezei, piros - Dorozsmai néni, piros - Hellebrand Andrásék

 

Templom takarítást húsvétkor és búcsúkor végezték. Előtte való vasárnap kihirdették, aki tudott, elment. Az oltárdíszítéshez a virágot régen a kertekből hozták, ma már szinte egész évben más-más család veszi.  Karácsonykor a fenyőfákat a templomba, a virágokat az oltárra hosszú évek óta ugyanazok a családok vásárolják.

  

(id. Zwikl Györgyné elmondása alapján készítette: Földesi Katalin 6/b osztályos tanuló,

Solymár Nagyközség Kisebbségi Önkormányzata által kiírt pályázatra)

Solymár, 2001. október 30.

© 2009-2019 

SZEPSOLYMAR.HU

SZEPSOLYMAR-LAB.COM