Ez a letölthető dokumentumok, fájlok, illetve a különböző kiadványok tárhelye. Letöltéshez, kattintson a kívánt kis ikonra. A letöltés azonnal megkezdhető. Előfordulhat, hogy egyes dokumentumok – méretük, vagy egyéb szerzői kívánalmak okán – nem tölthetők le közvetlenül az archívumból. Ebben az esetben kérjük, írja meg nekünk a szepsolymar(kukac)gmail.com
e-mail címre és felvesszük Önnel a kapcsolatot.
Településrendezési tanulmány
A Szent István Egyetem hallgatói egy féléves munkájukat a solymári kárpótlással kapcsolatban végezték, amit eljuttattak honlapunk számára is. Az elemzések az alábbi linkkel elérhetők. A tanulmányért köszönet Fazekas Emíliának, Gera Cecíliának és Marlok Bélának.
Gerda M. Weidlein: A magyarországi németség sorsa a II. világháború után
Honlapunkról elérhető a (Stelczer Péter által fordított) Gerda M. Weidlein: A magyarországi németség sorsa a II. világháború után című tanulmánya
Donáth Simon: Emlékezések a solymári svábok kitelepítéséről
Donáth Simon a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociológia szakos hallgatója községünk egyik legborúsabb időszakát vizsgálta szakdolgozatában. Az "Emlékezések a solymári svábok kitelepítéséről" című munkájában történelmi alapossággal írja meg az esemény társadalmi- és szociólógiai hátterét, körülményeit. Ezúton köszönjük Donáth Simonnak, illetve Pillmann Józsefnek a szakdolgozat honlapunkon való megjelentetését.
Drevenáné Schokátz Ágnes: Kitelepítés és visszaszökés
Drevenáné Schokátz Ágnes 2003-ban írt szakdolgozatát "A magyarországi németek betelepülése és egy magyarországi német település, Solymár/Schaumar esküvői szokásai; a Rózsalakodalom" címmel honlapunkról letölthető. Ugyancsak elérhető weboldalunkról Schokátz Ágnes 2008-ban írt "Kitelepítés és visszaszökés - egy solymári család történetének tükrében" című diplomamunkáját is. Ezúton köszönjük Drevenáné Schokátz Ágnesnek, hogy eljutatta hozzánk munkáit, és publikálásra felajánlotta.
Pakó Károlyné: Hagyományok Szokások Solymáron egy készülő videoprojekt tükrében
Pakó Károlyné Blum Emi 2004-ben írt szakdolgozata "Hagyományok Szokások Solymáron egy készülő videoprojekt tükrében" címmel alábbi linkkel elérhetők és megtekinthetők.
Matthias Beer: A potsdami döntésről
Matthias Beer német történész 2003-as tanulmánya többek között azt próbálja tisztázni, hogy a potsdami legenda valóban legenda-e. A magyarországi német nemzetiségűek kitelepítésének 65. évfordulója kapcsán a mai napig sokan teszik fel a kérdést, miért kellett elűzni az embereket otthonaikból? Miért kellett családokat szétszakítani? A válaszok többfélék lehetnek, de általában mindenki a potsdami konferenciának XII-es határozatához köti a kitelepítés jogi alapját. Ám valóban így volt? (forrás: Regio -Kisebbség, politika, társadalom
14.évf. (2003) 1.sz.
Jávor Csaba: Solymári lakodalmas szokások
"A dolgozat alapját adó beszélgetésre 1997.december 27-én került sor, Solymáron. Beszélgető partnerem a nagymamám. A beszélgetést magnóra vettem, a leírt szövegből kihagytam a kérdéseimet (ezek leginkább a hallottak pontosítását szolgálták), az elmondottakat pedig a történések sorrendjébe szerkesztettem."
Rozványi Dávid írásai I.
Rozványi Dávid megindító és elgondolkodtató írásait olvashatja itt el. Dávid, a hamisítatlan flaneur, az érzékeny lokálpatrióta szemével önti szavakba, rímekbe gazdag solymári életérzéseit.
Reményi Cecília: Die Vergangenheit und die Gegenwart eines Nationalitätendorfes
Reményi-Törcsi Cecília német nyelvű "Die Vergangenheit und die Gegenwart eines Nationalitätendorfes (Solymár/Schaumar)" című, 2005-ös szakdolgozatát a következő linkkel érheti el.
Dallos András: A solymári templom
Dallos András szakdolgozatában ismerteti a templom építészeti párhuzamait és elhelyezi a magyarországi művészettörténetben. Bemutatja a főoltárképet, a mellékoltárt, a kegyképet és a szószéket, mivel ezek képviselnek nagyobb művészi színvonalat a belsőben. Végezetül ismerteti a templom előtt állt egykori barokk szoborkutat is.
Váradi Mónika: Solymár az aranyfalu - 1997
1997-ben íródott nagyívű áttekintés Solymárról. a Solymárról szóló részt 4: 45-68 oldalon találja meg.
Dr. Kumlik Emil: Szent Pál és az ördög a budai hegyekben - 1940
1940-ben, a Sonntagsblatt nevű újságban megjelent cikk, amely a pálos rend és az "ördög" elnevezésű helyszíneket veszi górcső alá a környékünkön. Megemlíti a solymári Ördögbarlangot is a környező hasonló nevű helyek összefüggéseként.
Jablonkay Pál: Solymár földrajza - 1935
Jablonkay Pál 1935-ben Solymár földrajzából írta bölcsészdoktori disszertációját, összeállítása a mai napig is forrásmunka értékű, mint a község területére vonatkozó egyik legrészletesebb geográfiai feldolgozás.
Milbich Tamás: Sólyomidomárok öröksége
A solymári címer tegnap és ma
Milbich Tamás tanulmányában nem csak a solymári címer történetét mutatja be, hanem olyan izgalmas kérdésekre is választ keres, vajon milyen üzeneteket hordoz ez a jelkép, milyen jelentéssel bír a helybéliek számára? Ki is a solymár, ez az archaikus karakter, aki egykoron nemes vadászként, madarával a kezében, szemmel láthatóan meghatározóvá lett a településen élők identitásában? És vajon mi mindent üzenhetnek a körülötte látható, további szimbólumok?
Dauner János, Milbich Tamás: Solymári Passiójáték - 1932
A legendás solymári német nyelvű passiójáték anyagát Dauner János évtizedes távlatokban gyűjti, gyűjtötte. Az ö anyagát archiválva, összegyűjtve honlapunkról letöltheti.
Marlokné Cservenyi Magdolna: Farsangtemetés szövege - 2019
A ma már újkori hagyományként revitalizált farsangtemetés tréfás szövegét innen letöltheti.
2010. februárjában a Heimatverein Falukör Egyesület, id. Milbich Tamás és Babicsek Bernát kezdeményezésére egy nosztalgikus, múltidéző éneklésre gyűlt össze 20-30 solymári férfi. A jó hangulatú dalolászást Babicsek Bernát rögzítette, és az ő jóvoltából immár innen is letöltheti, és meghallgathatja azt a rengeteg magyar, sváb, és német nótát, amelyet a régi Solymáron ismertek és énekeltek. A felvételek különlegessége, hogy azt a kort idézi, amikor a solymáriak bálokon, vagy családi összejöveteleken kockás terítő, néhány kancsó bor és szódavíz mellett is képesek voltak az időt úgy múlatni, hogy az éneklés élménye és öröme órákon át tökéletesen szórakozást biztosítson számukra, és testileg-lelkileg összehangolja mind az előadókat, mind a hallgatóságot.