Mai ingerdús közéletünk zajos, digitális szeméttengerében hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a felszín alatt szerethető értékek lapulnak. Ezeket emberek hozták létre, emberek munkálták közös értékké. A Solymáron élés élménye nem pusztán épületekből, intézményekből, jogokból és szolgáltatásokból áll: a felszín alatt érzékeny emlékek szövedéke lüktet észrevétlenül, és az avatatlan szemnek gyakran láthatatlanul. Akadnak olyanok, amiket tekintélyszemélyek formáltak meg,

Solymáron 2025. december 12-én közösségi demonstráció szerveződött. Ennek kapcsán arra voltam kíváncsi, hogy a helyi krónikások lejegyeztek-e valaha hasonlót? Vajon mennyire mondható tipikusnak az egyet nem értés kultúrája Solymáron? Milyen módon volt hatással ezekre az országos közhangulat, miként alakította őket a mindenkori országos politika? A választ Seres István, és Vácz József helytörténeti forrásmunkáiból, korabeli sajtóanyagokból, valamint a Solymári Arcképcsarnokban

Bevallom: korábban nem mélyedtem el a Német Nemzetiségi Önkormányzat (NNÖ) hitvallásába, intézményi önmeghatározásába. A Kisebbségi Önkormányzat –  ahogy korábban hívták –  tevékenysége egészen természetes módon simult bele a helyi kultúra szövetébe, így létezése és működése teljesen magától értetődő jelenség volt az én generációm (X) számára. Az NNÖ alapító elnöke, Reményi Pista bácsi halála előtt pár évvel kért fel, hogy segítsek neki a visszaemlékezéseit esztétikus külsőbe

Solymár zenei múltja, a dallamokhoz fűződő kapcsolata több mint példás. Számos kiemelkedő hivatásos és autodidakta zenész élt településünkön, akik sajnos ritkán jegyezték le zenei tevékenységük történetét az utókornak. A 12 éve elhunyt Strack János bácsi (1920–2013) kivétel. Alábbi visszaemlékezésében az egykor nagy népszerűségnek örvendő Ifjú Strack Zenekar történetét meséli el. Írásából nemcsak a korabeli solymári muzsikusok ambícióit és zeneszeretetét ismerhetjük meg első

Cikk a magától értetődő dolgokról, mint értékekről

Kritikai észrevételek Solymár új arculatával kapcsolatban

A világtörténelmet formáló politikusok és diplomaták jeles alakjai relatíve gyakran látogattak Solymárra.

Különleges írást közlünk a Szépsolymár oldalán. Egy 1908-ban megjelent württemberi német újság hasábjain a Solymári Férfikórus (régi...

Elérhető a Valkó-házzal kapcsolatos kutatásaink tanulmány változata PDF formátumban. Jubileumi kiadványunkban a Vasút utcai romantikus...

"Solymári" zsidó lány a 2. században?

Teljesen természetesnek tűnik manapság, hogy a március 15-i forradalmi eseményekre való emlékezés ténykérdés. Pedig ez nem volt mindig...

Tudta, hogy az egyesek által hősnek, mások által viszont lázadónak, kegyetlen vezetőnek tartott végvári katona kései leszármazottja bár...

A borsodó és a borleves készítése igen kedvelt kulináris szokás volt falunkban is. Közismerten régi, már-már nosztalgiagyanús finomságok...

Vannak olyan emberek, akiknek személyisége az átlagosnál nagyobb nyomot hagy a település kollektív emlékezetében. Úgy hiszem, hogy Jutka...

A Solymári Hagyományőrző Asszonykórus első generiációjának krónikásfüzete

Egyetlen, már-már népmesei fordulattal rendelkező történetünk a szabadságharc idejéből, Görgei Artúr és Ringler Márton esete.

Boldogtalan-e a solymári rózsalány? Az alábbi írásban a solymári rózsaesküvők eseményeit rekonstruálja a szerző korabeli lapok segítségével.

Községünk egyes településrészeit különböző neveken ismerjük. Ezeket a hajdan itt élt solymáriak zömmel földrajzi, természeti,...

Solymári Hősök Emlékmű, Hősök Emlékünnepélyek

Minisorozatunk újabb mozaik darabja még kötődik a Fekete Tallerekhez; egyrészt Draxler Tamás, egykori törvénybíróval folytatjuk, másrészt...

Minisorozatot indítunk, amiben solymári vonatkozású legújabb érdekességeinket, kisebb életkép-töredékeket, elgondolkodtató...

Viszonylag réginek mondható egyházi szokásokat elevenítettek fel a katolikus hívek 2023. július 2-án a déli harangszó előtt pár perccel....

A római és a barbár kor elevenedik meg a dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Múzeumok Éjszakája alkalmára szervezetett új,...

A Solymári Férfikórus Nóta-fát, azaz emlékfát és emlékkövet állított a Templom tér oldalában tagjai, karnagyai emlékére, illetve...