REALTIME

MODERNKORI KULTURÁLIS ÉRTÉKEK SOLYMÁRON

SZEPSOLYMAR.Hu

Miért pont "realtime"? A "realtime" annyit tesz: "valós idő", de inkább melléknévként, vagyis "valós idejű"-ként használjuk. A szepsolymar.hu ezen jelzővel érzékeltetni szeretné, hogy fontos a helyi kultúra jelenkori bemutatása, valósidejű szemléléssel. Fontosnak érezzük, hogy milyennek látjuk, láttatjuk a község jelenét, közelmúltját és a ma emberének szemléletét a helyről.

 

Miért érdekes ez? A XXI. századi községben már nem lehet csupán a klasszikus sváb népi-paraszti kultúra örökségével fémjelezni a község önazonosságát. Tény ugyanis, hogy Solymár városiasodik.

250 éves karakteres falusi jellege fellazult, zárt világú kis falucskából agglomerációs csomóponttá bontakozott az elmúlt évtizedek alatt. Így a helyhez ragaszkodó emberek világnézete is törvényszerűen megváltozik: globális világlátással, urbánus értékekkel bővül. Modern és posztmodern elemekkel keveredik a klasszikus solymári identitás. A helyhez és a tradíciókhoz való viszonyulás kérdése éppen ezért aktuális lehet minden solymári számára, aki otthonként tekint a helyre.  

Miért fontos ez? Identitásra, azaz önazonosságra a városi, kertvárosi és a falusi embernek is szüksége van. Önazonos értékeket az a hely is biztosíthat nekünk, ahol nap mint nap dolgozunk, családot alapítunk, vagy ahová szimplán csak hazajárunk. Solymár vonzó hely volt, most is az, de önazonos értékei - éppen az urbanizálódás hatására - újraértelmezésre szorulhatnak. Honlapunk ezen része ebben próbál segítségére lenni a látogatónak, illetve ebbe az irányba igyekszik lépéseket tenni.

Modern? A "modern" kifejezés alatt korszerűséget, időszerűséget, a korszellemhez való nyitott hozzáállást értünk. Ezért külön értéktárba helyeztük a régi és a modern solymári értékeket, ami nem azt jelenti, hogy egymástól teljesen külön kell értelmezni őket. Solymár "klasszikus" múltja elválaszthatatlan "modern" jelenétől. A falu közelmúltjának több évtizedes változásait azonban érdemes külön szemlélni, hogy aztán egységesebb tisztább és pontosabb kép alakulhasson ki a helyről, amit otthonnak hívunk. A modern és a klasszikus címkékkel való különválasztásnak tehát éppen az újraegyesítés, és az integrálás a célja. Régit az újhoz, újhoz a régit.    

(A fentiekkel kapcsolatos írások a BLOG "realtime" kategóriájában találhatók.)   

emblem_small.png
 

Tartalom:

 

A Kultúrtáj

3dmap_full.png
felhu.png
felhu.png

Községünk talán a legtöbbek által elismert közös értéke az természeti környezet, amelyben Solymár földrajzi értelemben megtalálható. Bár Budapest egyik frekventált agglomerációs települése, mégis, a három patak (Paprikás, Káposztás, Arany) és a két hegy (Budai-hegység, Pilis) által közrefogott medencében még viszonylag csendesnek és emberléptékűnek mondható. Jó minőségű levegőjével és csodás panorámáival az egyik legkedveltebb kiránduló helynek számít. Az ember által teremtett helyi értékek is jelentősek, Solymár esetében a neolitikumitól a középkorig visszanyúló nyomok tanúskodnak a hely emberlakta gyökereiről. Mindez a solymári kultúrtáj része a mai napig.      

bővebben:

wiki.JPG
 

A kultúrtájnak nem csupán a természeti környezet, hanem az ember alkotta tárgyak (épületek, szent helyek, emlékművek, szobrok, keresztek, jelentős útvonalak, stb.) is részei. Elmondható, hogy a modern Solymáron az emberi tevékenység megosztja a kultúrtájat: olykor az agglomerációs, városias átjáróház zsúfoltságának érzete, máskor a falusias kultúra hagyatékának atmoszférája hatja át. Talán nem járunk messze az igazságtól ha madártávlatból rátekintve megállapítjuk: a település valójában se nem város, se nem falu, talán mindkettő egyszerre. Melyikhez áll közelebb? Ma már nehéz megállapítani, hiszen individuális korunkban ez leginkább attól függ, hogy miként szeretnénk ránézni. Minden esetre ahhoz nem kell különösebb erőfeszítés, hogy a solymári kultúrtáj gazdagságának nyilvánvalóságát posztmodern társadalmunkban elfogulatlanul észrevegyük.  

Annakápolna
Annakápolna
Bauernhaus
Bauernhaus
Disznó-forrás
Disznó-forrás
Ördöglyuk barlang
Ördöglyuk barlang
Fatimai kápolna
Fatimai kápolna
Dr. Jablonkay István Helyt. Gyűjt.
Dr. Jablonkay István Helyt. Gyűjt.
Segítő Szűz kegykép
Segítő Szűz kegykép
Művelődési ház
Művelődési ház
Orosz katonai temető
Orosz katonai temető
Prindl kútforrás
Prindl kútforrás
Rózsika forrás
Rózsika forrás
Törökkút forrás
Törökkút forrás
1/4

Kultúrtáj - Galéria

 

Helytörténet

szs_slider__0025.jpg

A  helyi kultúra és egyben a modernitás egyik világítótornya az 1960-as években megjelenő, immár több generációt is átívelő helytörténetiség. A helyszeretet ezen formája a település eredetmondáit, mítoszait, történelmét, néprajzi sajátosságait, kollektív emlékezetét hivatott feltárni, dokumentálni és reprezentálni. Feladata, hogy kulturális és társadalmi szinteken is mindenki számára elérhetővé és értelmezhetővé tegye a néplélek örökségét, erősítse a településen élők személyes identitását.

kicsi_eraviszk.jpg
kicsi rom.jpg

A valaha itt élt emberek öt különböző kultúrát képviseltek a bajor-frankföldi-badenwürtembergi német kultúra XVIII. századi megjelenése előtt. A későneolitikum időszakából a lengyeli kultúra, a bronzkorból a vatyai, az ókorból a kelta-római eraviszkusz, majd a népvándorlás korában az avar, végül a középkori magyar kultúra hagyta itt "kulturális lábnyomát". Emlékük meghatározó jellegzetességek. Ugyanakkor elmondható, hogy közülük nagyrészt a német, valamint a középkori- és újkori magyar kultúra sajátosságai alakították leginkább a ma ismert Solymár karakterét 1946-ig. Ezt követően a község arculata, társadalma, kulturális közege, karaktere kertvárosiasodni és urbanizálódni kezdett, aminek ma szemtanúi és részesei vagyunk. (A fenti ábrákon a jelenkori településszerkezet illetve a régészeti lelőhelyek fedésben láthatók. Váltás: az egérrel.) A balra látható ábrán idővonalra rendezve láthatóak a felsorolt kultúrák, amiket kis képekkel illusztráltunk.

timeline solymar.jpg
kicsi_neol.jpg
Bronzkor
Középkor - solyári vár
avar_01.jpg

További adalékokat a blogban, az archívumban, vagy az alábbi hivatkozásokban talál: 

kicsi svab.jpg
MSLUsvb.jpg
fs63ns7p03_jablonkayistvan.jpg
wiki.JPG
 

A település részei

A modernkori Solymár 18 négyzetkilométeren terül el, melynek kül-és belterületét 11 különálló névvel látta el a település. Ez a felosztás részben mesterséges, részben organikus. Mesterséges annyiban, hogy a modern logisztika, településtervezés, közigazgatás, stb. működtetése érdekében szükségszerűen megalkották, de organikus annyiban, hogy a hajdani dülők, egykori szántóföldek határai, főbb útvonalak, vallási emlékhelyek vagy természetes határok mentén alakultak ki. A 11 településrész neve: Faluközpont (ófalu), Krautgarten (Káposztásföld), Hutweide (Kalapkaréj), Lakótelep, Rozáliasor, Györgyhegy (Iglberg), Kakukkhegy, Kerekhegy, Barackos, Szarvas, Szélhegy. (Az alábbi ábrákon a jelenkori településrészek illetve az egykori dűlőnevek fedésben láthatók. Váltás: az egérrel.)        

 

ünnepek, fesztiválok,

megemlékezések

A helyi modern kultúra eklektikus és színes. Ezek egyike a tradicionalitás, más szóval a hagyományok hangsúlyozásának gyakrolata. Legtermészetesebb kifejeződése az ünneplés, a közéleti szokásaink, helytörténetiségünk élményszerű rendszeres megélése. Ünnepeink identitást tükröznek: ezen keresztül a helyi hagyományok iránti tiszteletünk, ragaszkodásunk meg tud nyilvánulni és ki tud fejeződni. Állami ünnepeink (március 15., augusztus 20., október 23.) mellett az alábbiak élő hagyományként élnek a solymári kultúrában:

Solymári Búcsú
Solymári Búcsú

Településünk minden évben Mária nap hétvégéjén (leggyakrabban szeptember második vasárnapján) tartja a solymári búcsút, templomunk védőszentjének, Szűz Máriának a tiszteletére.

Hősök napja
Hősök napja

Solymár község elöljárósága 1924-ben határozta el, hogy minden év május utolsó vasárnapját, a világháborúban elesett solymári hősök emlékére, Hősök Napjaként megünnepli. Erre a célra Jablonszky Géza építész terve alapján a templom mellett hősi emlékművet építtettek, mely az elesett solymári lakosok nevét márványtáblán örökíti meg. A Hősök Napi ünnepélyes megemlékezést és koszorúzást évente megrendezték, ezt csak a második világháború vége szakította meg.

Koszorúzás az Angol Temetőben
Koszorúzás az Angol Temetőben

Évente kétszer elhelyezik a magyar kormány és a diplomáciai testületek koszorúit a háború áldozatainak emlékére a solymári Angol Katonai Temetőben.

Hagyományos szüreti mulatság
Hagyományos szüreti mulatság

A szüreti felvonulás és bál a falu legrégebbi hagyományai közé tartozik. Minden évben a Hétlépés (Siebenschritt) Tánccsoport szervezi.

Traktoros találkozó
Traktoros találkozó
Férfi kórus pünkösdi délutánja
Férfi kórus pünkösdi délutánja
Pilis Lelke Fesztivál
Pilis Lelke Fesztivál
Gospel Fesztivál
Gospel Fesztivál
Kaffe Kuchen und Kultur
Kaffe Kuchen und Kultur
Angyali Passzió Kör
Angyali Passzió Kör
Májusfa állítás
Májusfa állítás
Farsangtemetés
Farsangtemetés
Majális
Majális
Idősek napja
Idősek napja
Betelepülési megemlékezés
Betelepülési megemlékezés
Kitelepítési megemlékezés
Kitelepítési megemlékezés
Egyházi ünnepek
Egyházi ünnepek
Annanapi litánia
Annanapi litánia
Művelődési ház programjai
Művelődési ház programjai
Német Gyermektánc Fesztivál
Német Gyermektánc Fesztivál
Várjátékok
Várjátékok
Civil kaszinó
Civil kaszinó
1/1
 

Művelődés és szórakozás

A községben 1952 óta a művelődést és a szórakozást legátfogóbban az Apáczai Csere János Művelődési Ház biztosítja a solymáriaknak. Tevékenysége Solymár Nagyközség környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak, helytörténeti értékeinek feltárására irányul, és feladatának tekinti, hogy mindezt megismertesse a lakossággal. Célkitűzései közé tartozik, hogy a helyi művelődési szokásokat gondozza, gazdagítsa, valamint az ünnepek kultúráját fenntartsa. Továbbá az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységét is támogatja. Segít a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez kapcsolható feltétel megteremtésében, és az egyéb művelődést segítő lehetőségeket is szemelőtt tartja. A művelődési házhoz több tagintézmény is kapcsolódik amelyek az alábbi linkkel érhetőek el.

apaczai.jpg
apaczai4.jpg
bauernh.jpg
apaczai3.jpg
apaczai2.jpg
szorak.jpg
 

Díszpolgárok,

elismert emberek

Gróf Apponyi Albert
Gróf Apponyi Albert

Díszpolgár (1921)

Gróf Karátsonyi Jenő
Gróf Karátsonyi Jenő

Díszpolgár (1933)

Szokolay Sándor karmester
Szokolay Sándor karmester

zeneszerző (2011)

dr. Jablonkay István helytörténész
dr. Jablonkay István helytörténész

pedagógus, múzeumalapító (2013, (posztumusz)

Heinz Nägele
Heinz Nägele

Wüstenrot leköszönt polgármestere (2014)

szűcs Béláné dér mici
szűcs Béláné dér mici

nyugalmazott pedagógus, mecénás (2017)

Gróf Karátsonyi Guidó
Gróf Karátsonyi Guidó

Díszpolgár (posztumusz, 2018)

1/1

Solymáron 1921 óta osztanak díszpolgári címet, ami kiemelt erkölcsi elismerésnek számít. Ezzel a kitüntetéssel a település tiszteletét és háláját fejezik ki általában olyan személynek, aki a közösség érdekében kifejtett tevékenységével, magatartásával elősegítette Solymár szellemi értékeinek gyarapítását, illetve a politikai, gazdasági, kulturális élet területén a település rangját, hírnevét emelte. A díszpolgári cím adományozását díszoklevél, plakett és igazolvány tanúsítja, melyet a polgármester ad át a kitüntetettnek, vagy közeli hozzátartozójának. Alábbi kis galériában a díszpolgárok arcképeit gyűjtöttük össze. 

Az önkormányzat a díszpolgári mellett egyéb más elismerésekkel is jutalmazza a helyszeretet kimagaslónak ítélt képviselőit. 1979 és 1990 között a legnívósabb díj a "Solymár Nagyközségért Emlékérem" számított, majd ennek tulajdonképpeni jogutódja a "Solymárért Emlékérem" kerül mai napig kiosztásra 2000 óta. Ezen felül létezik/létezett a "Solymár Mecénása", "Az Év Duktora Díj", továbbá a "Az Év Köztisztviselője", "Az Év Közalkalmazottja", "Solymár Kiváló Diáksportolója", "Solymár Kiváló Tanulója", az "Ifjúsági Közösségi Munkáért Díj", végül a sváb közösség saját elismerése a "Nemzetiségi Díj". Alábbi galériánkban a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük össze néhányuk arcképét (a felsorolás nem teljes).     

Kamuti Laura
Kamuti Laura

Ifjúsági Közösségi Munkáért Díj (2019)

Mester Dóra
Mester Dóra

Solymár Kiváló Tanulója (2019)

Michaletzky Anna
Michaletzky Anna

Ifjúsági Közösségi Munkáért Díj (2017)

Csicsák Balázs
Csicsák Balázs

Solymár Kiváló Diáksportolója Díj (2012)

Tóth Petra Franciska
Tóth Petra Franciska

Solymár Kiváló Diáksportolója Díj (2017)

Péter Julianna
Péter Julianna

Solymár Kiváló Tanulója Díj (2012)

Daróczi Diána
Daróczi Diána

Ifjúsági Közösségi Munkáért Díj (2012)

Balogh Istvánné Kata
Balogh Istvánné Kata

Az Év Közalkalmazottja Díj (2011)

Blum Balázs
Blum Balázs

Solymár Kiváló Tanulója (2017)

Tóth Piroska
Tóth Piroska

Ifjúsági Közösségi Munkáért Díj (2017)

Elischné Draxler Erzsébet
Elischné Draxler Erzsébet

Solymárért Emlékérem (2017)

Krendl Gábor
Krendl Gábor

Solymár Duktora (2009)

Rezes Zoltán
Rezes Zoltán

Solymárért Emlékérem (2004)

Milbich Jánosné Tallér Mária
Milbich Jánosné Tallér Mária

Solymárért Emlékérem (2011), Magyar Kultúra Lovagja

Víg Béla
Víg Béla

Solymárért Emlékérem (2008)

Milbich Tamás
Milbich Tamás

Solymár Duktora Díj (2010)

Zwickl Györgyné John Mária viseletőrző
Zwickl Györgyné John Mária viseletőrző

Solymárért Emlékérem (2001)

Szirmai János
Szirmai János

Solymár Nagyközségért Emlékérem (1988)

Sarlós Bernát
Sarlós Bernát

Solymár Nagyközségért Emlékérem (1990)

Schlick András
Schlick András

Solymárért Emlékérem (2018)

dr. Valkó Arisztid
dr. Valkó Arisztid

Solymár Nagyközségért Emlékérem (1981)

1/3
 

Civilek

Alábbiakban igyekeztünk a község minden olyan civil szervezetét egybegyűjteni, amelyek valamilyen módon részt vesznek a község közéletében. A Solymáron bejegyzett civil szervezetek száma száz fölötti, nem az összes szerepel jegyzékünkben. Azokat válogattuk ide, amelyekről tudható, hogy részben, vagy teljes egészében a község érdekében is tevékenykednek. Ide sorolhatunk intézményeket, de hivatalos szervezeti forma nélküli kulturcsoportokat, társaságokat is. A felsoroláshoz kattinson az alábbi képre.

agora.jpg
 

SOLYMÁRIKUMOK

Solymári gömbölyű
Solymári gömbölyű

Egykor a település komoly gyümölcstermesztéssel büszkélkedhetett. Ennek hozadéka, hogy az innen származó gyümölcs 1971 óta államilag is elismert fő árufajtává válhatott. Bordópiros gyümölcse hasonlít a Germersdorfi óriáséra, így mindenirányú felhasználásra alkalmas.

Solymári vár
Solymári vár
Különleges növények
Különleges növények

Bár nincs olyan növényfaj, mely Magyarország számos tájegységén ne lenne megtalálható, mégis akad néhány, amely ritkasága okán különösen széppé és egyedivé varázsolják a solymári tájat. (pl. Szél-hegy, Kakukk-hegyi gyepfolt, kerekhegyi tisztás, stb.) Ilyen növények például: a deres csenkesz, leánykökörcsin, tavaszi hérics, kisfészkű hangyabogáncs, naprózsa, sziklai perje, fehér varjúháj, sudár rozsnok. (fotó: Herberth Andrea, forrás: wikipedia)

A Segítő Szűz Kegyképe
A Segítő Szűz Kegyképe

Közismert tény, hogy búcsújáróhelyként tartották számon Solymárt. Az azonban kevéssé ismert, hogy könnyezni is látták a kegyképet 1752-ben, valamint a néphagyomány csodás gyógyulásokat is tulajdonított neki.

250 éves Hős Fa
250 éves Hős Fa

Jablonkay Sándor Hős körtefájának jelenlegi kora 250-300 év közé tehető. A Solymár főterén álló fa oltásának idejét tulajdonosa az 1700-as évek elejére helyezi. A fa hosszú élete során sokat alternált, de azokban az években is közel 200 kg-ot hasznosíthattak terméséből. Jobb években ez 3 - 3,5 mázsa is megtermett a körtefán.

Go to link
Legnagyobb nagyközség
Legnagyobb nagyközség

Solymár Magyarország legnagyobb lélekszámú nagyközsége.

Solymári himnusz
Solymári himnusz

Sok település rendelkezik címerrel és zászlóval, de kevésnek van Magyarországon saját himnusza. Solymár nem hivatalos himnuszát Taller Mátyás kitelepített karnagy komponálta, eredetileg nem himnusznak, de megindító dallamai és helyszeretetről árulkodó sorai az idők folyamán egyfajta himnusszá tették. Ma az emlékezéskultúra szerves része ez a zenemű.

Vivianus sírköve
Vivianus sírköve

Solymár egyik egyedülálló régészeti lelete, mely az eraviszkok (elrómaiasodott kelta törzs) ittlétéről tanúskodnak. Ez az egyik legősibb, nagyjából épségben megmaradt sírsztéle amely Pannónia provincia időszakából megmaradt. Ma a Nemzeti Múzeumban őrzik.

1/1

Minden település rendelkezik olyan helyi sajátosságokkal, amelyek karakteressé, vagy akár ismertté varázsolják az ország többi településéhez képest. A "solymárikum" elnevezés természetesen fantázianév, hivatalosan nem létezik ilyen kategória. Ötletét a hungarikumok ihelették, és egyelőre szubjektív szempontok alapján lehet megítélni. A település egyedisége a posztmodern jelenben egyre inkább szürkül, és természetesnek vesszük, hogy mindenki másban láthatja és élheti meg ezeket az értékeit. Ettől függetlenül akad néhány olyan sajátosság, amit legtöbbünk közös kulturális értéknek tekint ma is. Lássuk, melyek Solymár azon "személyiségjegyei", amelyek megkülönböztetik és egyben széppé teszik. Alább ezeket igyekszünk egy csokorba gyűjteni. (A felsorolás nem teljes.)  

 

Kertvárosi életérzés

Solymár a főváros közelsége miatt szükségszerűen kertvárossá, agglomerációs településsé vált. Sokak szerint éppen ebben rejlik a község varázsa, csábereje is. Természetesen ez a vélekedés vitatható attól függően, hogy ezt a körülhatárolt teret mennyire érezzük lakókörnyezetnek, személyes territóriumnak, vagy otthonnak. Függ attól, hogy az itt lakók milyen mértkékben szeretnék nyüzsgő városnak, vagy csendes faluközösségnek látni/láttatni. Az mindenesetre világosan látszik, hogy a városi életérzésben tapasztalható elidegenedésnek éppen Solymár vidékies atmoszférája illetve jellege szab valamiféle határt, miközben a falusisas zárt közösségre jellemző korlátotkat a városi ember multikulturális gondolkozása oldja fel. Solymáron látszólag békés és kiegyensúlyozott mértékben van jelen mind a városias, mind a vidékies jellegű attitűd. E két világ furcsa szimbiózisában keletkezett öszvér társadalmi és kulturális jelenség, amit ma leginkább a "kertvárosi életérzés" kifejezésével illetünk. A tapasztalat azt mutatja, hogy furcsa módon sem az urbánus, sem a vidékies jellegű attitűd még nem tudott minden igényt kielégítő közösségi identitássá formálódni. Azonban a kertvárosi életérzés számos szellemi-, kulturális-, és társadalmi értéket hordoz magában, amelyeket itt igyekszünk röviden áttekinteni.

Identitás
Identitás

Az identitás önazonosságot, kulturális és lelki stabilitást jelent. Az identitás, más szóval önazonosság azt jelenti, hogy milyen dolgokkal azonosulunk, azaz milyen kulturális, társadalmi, értékrendbeli, világnézeti értékeket tekintünk sajátunknak. Mindazon élmények, emlékek, tapasztalatok, amik Solymárhoz - mint helyhez - fűződnek, lelki kötődést, érzelmi többletet és biztonságérzetet teremtenek bennünk, ezt helyidentitásnak nevezzük.

Társas identitás
Társas identitás

A közösségi identitás csoporttagságot jelent, ami kifejezi, egyszersmind deklarálja egy adott (helyi) közösség társadalmába való tartozásunkat. A közösségi identitás heteronómiát (közösséghez tartozást) csempész a gondolkozásunkba, azaz egyfajta megnyugtató védettségérzetet szilárdít meg bennünk. Ha ezt a biztonságérzetet közösségi térben meg is éljük, akkor hovatartozásként stabil értékrenddé pallérosodik. (Például egy jól működő faluközösség esetében).

solymáriság
solymáriság

A solymáriság fogalma csoportidentitást jelöl, amely erre az egy bizonyos földrajzi helyre érvényes. Megnyilvánulása történhet egyéni és kollektív térben egyaránt: a solymáriság az egyén számára leggyakrabban életérzést, a közösség számára erkölcsi-morális mércét és kulturáltságot jelent. Olyan értékrendek összességét jelenítheti meg, ami személyes identitásunkra is hatással lehet, általános viselkedésünket is meghatározhatja és világlátásunkra is döntő hatást gyakorolhat.

Néplélek
Néplélek

Ami az emberben az egyéni lélek, az a közösségben a néplélek. A néplélek fogalma az emberi kultúra dimenziójában értelmezhető. Lényegét tekintve a nagyobb emberi közösségek (család, rokonság, törzs, nemzettség, nemzet, nép) lelki sajátosságainak összességét foglalja magában, ami hatással van az egyén személyes viselkedésére.

Helyi kultúra
Helyi kultúra

A helyi kultúra a benne élők testi-lelki igényét, a hellyel való viszonyunkat reprezentálja. A helyre (Solymárra) jellemző közmegegyezésen alapuló lokális értékrendet, morális nívót, erkölcsi hozzáálást, valamint a mindenkori közösség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összességét értjük. A helyi kultúra aktuális milyensége a helyi társadalom igényeitől függ, és a benne élő emberek világnézeteivel arányosan változhat.

Értékrend
Értékrend

Beszélhetünk egy személy vagy egy ideológia értékrendjéről. Ideológia esetében az ideológiát követő személyeknek közös az értékrendje. Ilyen értékrend lehet például egy falu vagy város közmegegyezésen alapuló, íratlan moralitást képző világlátása is, amit a közösség többsége igaznak és adekvátnak tart.

Korszellem
Korszellem

Solymár kultúráját alapvetően azok a szellemi és ideológiai áramlatok is befolyásolják, amely globálisan is jelen vannak. Ezek a szellemi áramlatok megnyilvánulhatnak az élet minden területén (közigazgatás, közgondolkozás, morál, viselkedés, politika, stb.) A korszellem olyan eszmék összefoglaló neve, melyek valamely korszakban, mint az emberek közös meggyőződése, az egyes ember morális alapját, többnyire tudattalan alapján képezik.

Tradicionalitás
Tradicionalitás

A helyi kultúra egyik legfontosabb tartalmi eleme a tradicionalitás, vagy máshogyan kifejezeve: a hagyományok meghatározó voltának hangsúlyozása. A helyi tradicionalitás mai formája az 1960-as 1970-es évektől kezdődően alakult ki Solymáron és azóta ideológiai alapvetésként jelen van a helyi kultúrában. Előtte mindaz, amit ma hagyománynak nevezünk, életvitel volt. Ma Solymáron a nemzeti és a nemzetiségi tradicionalitásnak van közösségformáló ereje.

Világcentrizmus
Világcentrizmus

Ha a gondolkozásunkban az "otthon vagyok" életérzése már nem csak saját magunkra, nem is csupán az általunk előnyben részesített csoportra vonatkoztatva éljük meg, hanem az egész világot otthonunknak tekintjük, akkor a hely szellemét világcentrikus felfogással közelítjük meg. A világcentrikus ember otthonára úgy tekint, hogy figyelembe veszi annak szűkebb és tágabb, mikro- és makrokontextusait, vonatkozásait is, és az otthonra mint viszonyítási pontra tekint.

Etnocentrizmus
Etnocentrizmus

Az etnocentrizmus egy világnézeti séma. Akkor beszélhetünk etnocentrizmusról, ha a közösség értékrendjét kisajátítjuk és egy általunk preferált társadalmi csoport kizárólagos birtoktárgyává tesszük, etnikai, vallási, világnézeti, politikai, vagy akár ideológiai alapon. Amikor mindezt ki is nyilvánítjuk, vagyis ennek mentén gondolkozunk, beszélünk és cselekszünk, etnocentrikus a viselkedési mintázatunk.

Nemzettudat
Nemzettudat

A helyi kulturált és a solymáriságot is alapvetően meghatározza a nemzettudat, vagyis az önazonosság a tágabb értelemben vett magyarság eszményével. A nemzettudat morális és kulturális értelemben egyaránt meghatározó tényezője a helyi értékrendnek. A helyi közösségen belül természetes evidenciának számító személyiségformáló erő.

Nemzetiségi öntudat
Nemzetiségi öntudat

A nemzetiségi öntudat a helyi németség csoportidentitása, ami máig meghatározója a solymáriságnak is. A nemzetiségi tudat nagyrészt szociocentrikus és etnocentrikus csoport-ént, sajátos moralitást, máig erősen ható néplelket jelöl. A nemzetiségi öntudattal bíró helyiek a német népi-paraszti kultúra emlékéből, annak élő kulturális örökségéből táplálkoznak, amit évről-évre a helyi emlékezés-kultúrába ágyazva élnek meg.

Hagyományőrzés
Hagyományőrzés

A hagyományőrzés helyi szinten nemzeti- és nemzetiségi öntudatosságot jelent, amit közösségi térben élnek meg az itt élők. A helyi tradíciók körébe tartoznak közéleti szokásaink, a helytörténetiségünk, és minden közösségi tevékenység, amelyen keresztül a hagyományok iránti tiszteletünk, ragaszkodásunk meg tud nyilvánulni.

Hagyományápolás
Hagyományápolás

A hagyományápolás egyéni, személyes hagyományőrző attitűdöt jelent. Lényegében egy régebbi csoportidentitás, kultúra, néplélek iránti személyes vonzalom, érzelem, gondolat és cselekvő akarat megnyilvánulását jelenti.

Hagyományteremtés
Hagyományteremtés

Amikor a hagyományőrzők egyediséget, személyes színezetet, individuális meglátásokat visznek bele tevékenységükbe és ennek fényében értelmezik újra tradicionális céljaikat, akkor beszélhetünk hagyományteremtésről. A hagyományteremtés azonban jelenthet mind formailag, mind tartalmilag is teljesen új meglátást a kultúrában.

Civilizáltság
Civilizáltság

Civilizáció = a civilizáció a (mindenkori) társadalomfejlődés, illetve az anyagi műveltség legmagasabb foka, melyben a társadalmi-gazdasági alakulat, igényeinek megfelelően, szelektíven és módosítva magába olvasztja a korábbi korok eredményeit, tökéletesíti és továbbfejleszti őket. Ebben a tekintetben a civilizáció sokszor a társadalom szinonimájaként is használatos. (...) (Forrás: wikipedia, „civilizáció” szócikk nyomán.)

Lokálpatriotizmus
Lokálpatriotizmus

Lokálpatriótizmusról beszélünk, ha egy közösség vagy egy személy értékrendjének középpontjába a solymáriságot, azaz a legtágabb értelmű helyi csoportidentitást helyezi. A lokálpatrióta attitűdőt általában cselekvő aktivitás, együttérző, meleg vonzalom, olykor az elvei mellett való harcias kiállás jellemez.

A hely szelleme
A hely szelleme

A hely szellemét belső személyes terünkben élményként, spontán történésként, életérzésként, hangulatként, lelkületként tapasztalhatjuk meg, ami intenzitásától függően lehet esztétikai, gondolati és érzelmi jellegű, illetve ezek kombinációjából összeállt tudatos élményhalmaz is. A genius loci ezenfelül lehet viselkedési, kulturális és társadalmi jelenség egyaránt.

1/1

A kertvárosi léttel kapcsolatos áttekintő tanulmány hamarosan olvasható lesz honlapunkon.