Miért pont "realtime"? A "realtime" annyit tesz: "valós idő", de inkább melléknévként, vagyis "valós idejű"-ként használjuk. A szepsolymar.hu ezen jelzővel érzékeltetni szeretné, hogy fontos a helyi kultúra jelenkori bemutatása, valósidejű szemléléssel. Fontosnak érezzük, hogy milyennek látjuk, láttatjuk a község jelenét, közelmúltját és a ma emberének szemléletét a helyről.

 

Miért érdekes ez? A XXI. századi községben már nem lehet csupán a klasszikus sváb népi-paraszti kultúra örökségével fémjelezni a község önazonosságát. Tény ugyanis, hogy Solymár városiasodik.

250 éves karakteres falusi jellege fellazult, zárt világú kis falucskából agglomerációs csomóponttá bontakozott az elmúlt évtizedek alatt. Így a helyhez ragaszkodó emberek világnézete is törvényszerűen megváltozik: globális világlátással, urbánus értékekkel bővül. Modern és posztmodern elemekkel keveredik a klasszikus solymári identitás. A helyhez és a tradíciókhoz való viszonyulás kérdése éppen ezért aktuális lehet minden solymári számára, aki otthonként tekint a helyre.  

Miért fontos ez? Identitásra, azaz önazonosságra a városi, kertvárosi és a falusi embernek is szüksége van. Önazonos értékeket az a hely is biztosíthat nekünk, ahol nap mint nap dolgozunk, családot alapítunk, vagy ahová szimplán csak hazajárunk. Solymár vonzó hely volt, most is az, de önazonos értékei - éppen az urbanizálódás hatására - újraértelmezésre szorulhatnak. Honlapunk ezen része ebben próbál segítségére lenni a látogatónak, illetve ebbe az irányba igyekszik lépéseket tenni.

Modern? A "modern" kifejezés alatt korszerűséget, időszerűséget, a korszellemhez való nyitott hozzáállást értünk. Ezért külön értéktárba helyeztük a régi és a modern solymári értékeket, ami nem azt jelenti, hogy egymástól teljesen külön kell értelmezni őket. Solymár "klasszikus" múltja elválaszthatatlan "modern" jelenétől. A falu közelmúltjának több évtizedes változásait azonban érdemes külön szemlélni, hogy aztán egységesebb tisztább és pontosabb kép alakulhasson ki a helyről, amit otthonnak hívunk. A modern és a klasszikus címkékkel való különválasztásnak tehát éppen az újraegyesítés, és az integrálás a célja. Régit az újhoz, újhoz a régit.    

(A fentiekkel kapcsolatos írások a BLOG "realtime" kategóriájában találhatók.)   

 
 

Községünk talán a legtöbbek által elismert közös értéke az természeti környezet, amelyben Solymár földrajzi értelemben megtalálható. Bár Budapest egyik frekventált agglomerációs települése, mégis, a három patak (Paprikás, Káposztás, Arany) és a két hegy (Budai-hegység, Pilis) által közrefogott medencében még viszonylag csendesnek és emberléptékűnek mondható. Jó minőségű levegőjével és csodás panorámáival az egyik legkedveltebb kiránduló helynek számít. Az ember által teremtett helyi értékek is jelentősek, Solymár esetében a neolitikumitól a középkorig visszanyúló nyomok tanúskodnak a hely emberlakta gyökereiről. Mindez a solymári kultúrtáj része a mai napig.      

bővebben:

wiki.JPG
 

A kultúrtájnak nem csupán a természeti környezet, hanem az ember alkotta tárgyak (épületek, szent helyek, emlékművek, szobrok, keresztek, jelentős útvonalak, stb.) is részei. Elmondható, hogy a modern Solymáron az emberi tevékenység megosztja a kultúrtájat: olykor az agglomerációs, városias átjáróház zsúfoltságának érzete, máskor a falusias kultúra hagyatékának atmoszférája hatja át. Talán nem járunk messze az igazságtól ha madártávlatból rátekintve megállapítjuk: a település valójában se nem város, se nem falu, talán mindkettő egyszerre. Melyikhez áll közelebb? Ma már nehéz megállapítani, hiszen individuális korunkban ez leginkább attól függ, hogy miként szeretnénk ránézni. Minden esetre ahhoz nem kell különösebb erőfeszítés, hogy a solymári kultúrtáj gazdagságának nyilvánvalóságát posztmodern társadalmunkban elfogulatlanul észrevegyük.  

1/4
 

A  helyi kultúra és egyben a modernitás egyik világítótornya az 1960-as években megjelenő, immár több generációt is átívelő helytörténetiség. A helyszeretet ezen formája a település eredetmondáit, mítoszait, történelmét, néprajzi sajátosságait, kollektív emlékezetét hivatott feltárni, dokumentálni és reprezentálni. Feladata, hogy kulturális és társadalmi szinteken is mindenki számára elérhetővé és értelmezhetővé tegye a néplélek örökségét, erősítse a településen élők személyes identitását.

A valaha itt élt emberek öt különböző kultúrát képviseltek a bajor-frankföldi-badenwürtembergi német kultúra XVIII. századi megjelenése előtt. A későneolitikum időszakából a lengyeli kultúra, a bronzkorból a vatyai, az ókorból a kelta-római eraviszkusz, majd a népvándorlás korában az avar, végül a középkori magyar kultúra hagyta itt "kulturális lábnyomát". Emlékük meghatározó jellegzetességek. Ugyanakkor elmondható, hogy közülük nagyrészt a német, valamint a középkori- és újkori magyar kultúra sajátosságai alakították leginkább a ma ismert Solymár karakterét 1946-ig. Ezt követően a község arculata, társadalma, kulturális közege, karaktere kertvárosiasodni és urbanizálódni kezdett, aminek ma szemtanúi és részesei vagyunk. (A fenti ábrákon a jelenkori településszerkezet illetve a régészeti lelőhelyek fedésben láthatók. Váltás: az egérrel.) A balra látható ábrán idővonalra rendezve láthatóak a felsorolt kultúrák, amiket kis képekkel illusztráltunk.

További adalékokat a blogban, az archívumban, vagy az alábbi hivatkozásokban talál: 

MSLUsvb.jpg
fs63ns7p03_jablonkayistvan.jpg
wiki.JPG
 

A modernkori Solymár 18 négyzetkilométeren terül el, melynek kül-és belterületét 11 különálló névvel látta el a település. Ez a felosztás részben mesterséges, részben organikus. Mesterséges annyiban, hogy a modern logisztika, településtervezés, közigazgatás, stb. működtetése érdekében szükségszerűen megalkották, de organikus annyiban, hogy a hajdani dülők, egykori szántóföldek határai, főbb útvonalak, vallási emlékhelyek vagy természetes határok mentén alakultak ki. A 11 településrész neve: Faluközpont (ófalu), Krautgarten (Káposztásföld), Hutweide (Kalapkaréj), Lakótelep, Rozáliasor, Györgyhegy (Iglberg), Kakukkhegy, Kerekhegy, Barackos, Szarvas, Szélhegy. (Az alábbi ábrákon a jelenkori településrészek illetve az egykori dűlőnevek fedésben láthatók. Váltás: az egérrel.)        

 

A helyi modern kultúra eklektikus és színes. Ezek egyike a tradicionalitás, más szóval a hagyományok hangsúlyozásának gyakrolata. Legtermészetesebb kifejeződése az ünneplés, a közéleti szokásaink, helytörténetiségünk élményszerű rendszeres megélése. Ünnepeink identitást tükröznek: ezen keresztül a helyi hagyományok iránti tiszteletünk, ragaszkodásunk meg tud nyilvánulni és ki tud fejeződni. Állami ünnepeink (március 15., augusztus 20., október 23.) mellett az alábbiak élő hagyományként élnek a solymári kultúrában:

1/1
 

A községben 1952 óta a művelődést és a szórakozást legátfogóbban az Apáczai Csere János Művelődési Ház biztosítja a solymáriaknak. Tevékenysége Solymár Nagyközség környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak, helytörténeti értékeinek feltárására irányul, és feladatának tekinti, hogy mindezt megismertesse a lakossággal. Célkitűzései közé tartozik, hogy a helyi művelődési szokásokat gondozza, gazdagítsa, valamint az ünnepek kultúráját fenntartsa. Továbbá az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységét is támogatja. Segít a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez kapcsolható feltétel megteremtésében, és az egyéb művelődést segítő lehetőségeket is szemelőtt tartja. A művelődési házhoz több tagintézmény is kapcsolódik amelyek az alábbi linkkel érhetőek el.

apaczai.jpg
bauernh.jpg
apaczai3.jpg
apaczai2.jpg
 
1/1

Solymáron 1921 óta osztanak díszpolgári címet, ami kiemelt erkölcsi elismerésnek számít. Ezzel a kitüntetéssel a település tiszteletét és háláját fejezik ki általában olyan személynek, aki a közösség érdekében kifejtett tevékenységével, magatartásával elősegítette Solymár szellemi értékeinek gyarapítását, illetve a politikai, gazdasági, kulturális élet területén a település rangját, hírnevét emelte. A díszpolgári cím adományozását díszoklevél, plakett és igazolvány tanúsítja, melyet a polgármester ad át a kitüntetettnek, vagy közeli hozzátartozójának. Alábbi kis galériában a díszpolgárok arcképeit gyűjtöttük össze. 

Az önkormányzat a díszpolgári mellett egyéb más elismerésekkel is jutalmazza a helyszeretet kimagaslónak ítélt képviselőit. 1979 és 1990 között a legnívósabb díj a "Solymár Nagyközségért Emlékérem" számított, majd ennek tulajdonképpeni jogutódja a "Solymárért Emlékérem" kerül mai napig kiosztásra 2000 óta. Ezen felül létezik/létezett a "Solymár Mecénása", "Az Év Duktora Díj", továbbá a "Az Év Köztisztviselője", "Az Év Közalkalmazottja", "Solymár Kiváló Diáksportolója", "Solymár Kiváló Tanulója", az "Ifjúsági Közösségi Munkáért Díj", végül a sváb közösség saját elismerése a "Nemzetiségi Díj". Alábbi galériánkban a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük össze néhányuk arcképét (a felsorolás nem teljes).     

1/3
 

Alábbiakban igyekeztünk a község minden olyan civil szervezetét egybegyűjteni, amelyek valamilyen módon részt vesznek a község közéletében. A Solymáron bejegyzett civil szervezetek száma száz fölötti, nem az összes szerepel jegyzékünkben. Azokat válogattuk ide, amelyekről tudható, hogy részben, vagy teljes egészében a község érdekében is tevékenykednek. Ide sorolhatunk intézményeket, de hivatalos szervezeti forma nélküli kulturcsoportokat, társaságokat is. A felsoroláshoz kattinson az alábbi képre.

agora.jpg
 
1/1

Minden település rendelkezik olyan helyi sajátosságokkal, amelyek karakteressé, vagy akár ismertté varázsolják az ország többi településéhez képest. A "solymárikum" elnevezés természetesen fantázianév, hivatalosan nem létezik ilyen kategória. Ötletét a hungarikumok ihelették, és egyelőre szubjektív szempontok alapján lehet megítélni. A település egyedisége a posztmodern jelenben egyre inkább szürkül, és természetesnek vesszük, hogy mindenki másban láthatja és élheti meg ezeket az értékeit. Ettől függetlenül akad néhány olyan sajátosság, amit legtöbbünk közös kulturális értéknek tekint ma is. Lássuk, melyek Solymár azon "személyiségjegyei", amelyek megkülönböztetik és egyben széppé teszik. Alább ezeket igyekszünk egy csokorba gyűjteni. (A felsorolás nem teljes.)  

 

Solymár a főváros közelsége miatt szükségszerűen kertvárossá, agglomerációs településsé vált. Sokak szerint éppen ebben rejlik a község varázsa, csábereje is. Természetesen ez a vélekedés vitatható attól függően, hogy ezt a körülhatárolt teret mennyire érezzük lakókörnyezetnek, személyes territóriumnak, vagy otthonnak. Függ attól, hogy az itt lakók milyen mértkékben szeretnék nyüzsgő városnak, vagy csendes faluközösségnek látni/láttatni. Az mindenesetre világosan látszik, hogy a városi életérzésben tapasztalható elidegenedésnek éppen Solymár vidékies atmoszférája illetve jellege szab valamiféle határt, miközben a falusisas zárt közösségre jellemző korlátotkat a városi ember multikulturális gondolkozása oldja fel. Solymáron látszólag békés és kiegyensúlyozott mértékben van jelen mind a városias, mind a vidékies jellegű attitűd. E két világ furcsa szimbiózisában keletkezett öszvér társadalmi és kulturális jelenség, amit ma leginkább a "kertvárosi életérzés" kifejezésével illetünk. A tapasztalat azt mutatja, hogy furcsa módon sem az urbánus, sem a vidékies jellegű attitűd még nem tudott minden igényt kielégítő közösségi identitássá formálódni. Azonban a kertvárosi életérzés számos szellemi-, kulturális-, és társadalmi értéket hordoz magában, amelyeket itt igyekszünk röviden áttekinteni.

1/1

A kertvárosi léttel kapcsolatos áttekintő tanulmány hamarosan olvasható lesz honlapunkon.

© 2009-2019 

SZEPSOLYMAR.HU

SZEPSOLYMAR-LAB.COM