Eleink takarékos életszemlélete az étkezésben is megnyilvánult. Ez nem azt jelentette, hogy koplaltak volna, inkább azt, hogy egyszerű, mégis laktató ételek kerültek az asztalra. Bár a 21. században egyre inkább más étkezési szokásokat követünk, sok mindenben tanulhatunk tőlük. A lányok már otthon megtanultak főzni az édesanyjuktól, így mire férjhez mentek, már el tudtak vezetni egy háztartást. A főzéshez minden alapanyag ott sorakozott a kamrában. Liszt, a cukor, a bödönben

Spórolásban az őseink verhetetlenek voltak. Még ma is élnek Solymáron idős asszonyok, akiket meg lehet kérdezni erről. Ilyen például Zwickl Györgyné, Midi néni, aki szívesen mesélt nekünk. Ezúttal, a ruházkodásról. Solymáron a II. Világháború előtt a lakosság nagy része még népviseletben járt. Ruhatáruk szigorúan el volt különítve ünneplő és hétköznapi viseletre. Az ünneplő ruhákat a templomba, esküvőre, és nagyobb ünnepekre tartogatták, ezzel is megadva a tiszteletet a külön

A régi fényképek számtalan sorsot őriznek. Elischné Draxler Erzsébetnek köszönhetően újabb és újabb történeteket ismerhetünk meg. Balogh Ferenc molnár mester 1851-ben született Vácrátóton, felesége Rendek Mária 1858-ban Nőtincsen. Nógrád megye több helységében is laktak, idővel 9 gyerekük született. Balogh Ferencnek volt egy malomhajója, amit minden évben tavasszal felvontattak Komáromba, hogy mire eljön az aratás ideje addigra őrlésre készen álljon. A tél beállta előtt viszo

A régi fényképek gyűjtése során az egyik kép hátulján egy érdekes szöveget olvastam: „Gernedl Ferenc, matróz Sanghajban – 1903”. A képet unokájától, a 89 esztendős Gárdai Ferenctől kaptam, aki kiváló egészségnek örvend ma is. Ő mesélt arról, hogyan került ilyen messzire a nagypapa. Gernedl Ferenc 1879-ben született Óbudán. Egy fűszerüzlet biztosította a család megélhetését. A Bécsi út elején laktak, házuk még ma is áll. Ferenc kitanulta a szerkovács mesterséget, ami azt jelen

A régi fényképeket nézegetve újra és újra megakadt a szemem, ezen az 1939 szeptemberében készült fényképen. A solymári Schäffer és Taller család történetéből 80 évet felölelő felvétel, visszarepít minket a II. világháború kitörésének időszakába, hogy bepillanthassunk a dolgos hétköznapokat élő emberek sorsába. Balról az első Taller Mária (1859–1944) 17 évesen ment hozzá az özvegy Schäffer Bernát (1850–1926) mészáros mesterhez. Házasságukból 12 gyerek született, ebből két ike

„Érdemes folytatni a képnézegetőt!” – meséli lelkesen Elischné Draxler Erzsébet, akit sokan ismernek Solymáron, hisz az ő nevéhez fűződik a „Hazára találva”, illetve a tavaly megjelent „Kedves iskolám” című képeskönyv, és családfakutatóként is többen felkeresik. Enzcmann Lászlóval havonta egy alkalommal várnak mindenkit a művelődési házba, hogy az összegyűjtött régi fényképeket kivetítve, minél több információt feljegyezhessenek a múlt egy pillanatáról, az utókor számára. „Az