Bár első pillantásra magától értetődőnek tűnik, hogy a solymári Madách utca híres költőnk emlékét őrzi, akad a történetben egy sokkal rejtélyesebb szál, amely mögött Madách Imre édesanyja, Majthényi Anna alakja sejlik fel. Legenda csupán? Minden legenda a valóságból inspirálódik ezért úgy döntöttünk, utánajárunk. Vajon a solymári “Anna-mítosz” csak egy lassan homályba vesző mendemonda a képlékeny szájhagyományban, vagy tényleg van az utcának köze a költő édesanyjához? Első

Az 1920-as években, a háborús veszteségek és a nemzeti gyász időszakában született meg az a hagyomány, amely évtizedeken át meghatározta Solymár május utolsó vasárnapjait. Ma talán bele sem gondolunk, amikor elsétálunk a Templom téren álló Hősök Emlékműve mellett, hogy milyen traumák, milyen mély érzelmi szálak futnak a felszín alatt ehhez a helyhez. Ez a település egyik első valódi emlékkertje: az örökifjaké, a hősi halált halt fiataloké, férfiaké, édesapáké – mindazoké, ak

A solymári helytörténeti gyűjtemény számos olyan régi kiadványt és nyomtatványt őriz, amelyeket egykor a helyi lakosság gyakran használt. A könyvek jellegéből némileg képet alkothatunk arról, hogy az itt élt emberek hogyan művelődtek a múltban. A múzeumban fennmaradt kötetek mennyisége és tartalmi összetétele természetesen nem ad teljes spektrumot a korabeli kultúrálódásról, az viszont jól látszik belőlük, hogy egyes nyomtatványokat nagy becsben tarthattak, így maradhattak fe

A Magyar Nemzeti Múzeum egyik virtuális kiállítása az 1938. május 25. és 29. között megrendezett 34. Eucharisztikus Világkongresszusnak állít emléket. Bár ez a kiállítás erről nem emlékezik meg, az 1938-as kongresszus a solymáriak számára is nagy jelentőséggel bírt. Nem csak azért, mert egy helyi delegációs is részt vett a kongresszus férfiak számára rendezett Hősök téri szentségimádásán, hanem mert maga Solymár is helyet adott egy kisebb, a kongresszushoz kapcsolódó vallási

144 évvel ezelőtt Solymár olyan ünnepre készült, amelyhez foghatót addig aligha látott a környék. Településünk adott otthont ugyanis az első pilisi rózsaesküvőnek. A rendkívüli pompával megtartott és később legendássá váló hagyományt a település földesura, a régi vágású, vérbeli arisztokrata, gróf Beodrai Karátsonyi Guidó alapította az esküvő előtt egy évvel 1881-ben. A „rózsaleány-ünnepély” tulajdonképpen egy erénydíj volt, amely Solymár, Pilisszentiván és Pilisvörösvár szeg

A tánc világnapja alkalmából a helytörténeti gyűjtemény egy igazi „csemegével” rukkol elő. YouTube-csatornáján mostantól elérhetővé válik – és ezzel populárisabb formában is tanulmányozható lesz – az az 1976-ban, Solymáron forgatott filmfelvétel, amely településünk tánckultúrájának egyik legfontosabb emlékanyagának számít. Az egykor a művelődési házban rögzített felvételek képkockáin azokat az autentikus táncokat és dallamokat láthatjuk, illetve hallhatjuk viszont, amelyeket

A solymári helytörténeti gyűjtemény számos olyan iratot és dokumentumot őriz, amelyek többnyire családi hagyatékok révén kerültek az intézménybe. Közöttük nem egy figyelemre méltó darab akad: némelyik egy letűnt kor bürokratikus világát idézi meg, mások megmosolyogtató részleteket tárnak elénk, megint mások megrendítő történelmi emlékeket őriznek. Az alábbiakban egy olyan dokumentumot mutatunk be, amely a száz évvel ezelőtti Solymár mindennapjaiba enged bepillantást, s egyútt

Az igazat megvallva nagyon komoly kihívás a mai, virtuális élményektől hemzsegő világban belehelyezkedni, elképzelni, ráérezni, rácsodálkozni, hogy mit is éltek át 80 évvel ezelőtt az itt élő solymáriak. A monitort bámulom és az üres lapot, ahogy a kurzor szívdobbanás szerűen, éhesen várja a karaktereket. … Azt gondolom, hogy a leghitelesebb emlékezés ebben az esetben az, ha lejegyzem, milyen váratlan ajándék érkezett csendesen, de igazán átélhető módon 2026 április végén kö

Nehezen gondolunk bele manapság, hogy egykor hivatalosan is kérdés volt a településünk légterének védelme, pontosabban az ezzel kapcsolatos „földi” teendők megszervezése. Már a második világháború kezdetekor Solymáron is mindenki tisztába került azzal, hogy ha a falu feletti légtérből netán megérkezik az „áldás”, annak komoly következményei lehetnek a lakosokra nézve. A veszélyre való felkészülés rendkívül égető kérdésnek számított akkoriban. A helyi emlékezet sok ember nevét

A farsangot követő 40 napos böjt eredendően egyházi–liturgikus előírás, amelyet ma sokféleképpen értelmeznek, ám régebben Solymáron szorosan hozzátartozott a helyi mindennapok gyakorlatához. A farsang végét követően, hamvazószerdával veszi kezdetét ez az időszak, amelyet ma is a bűnbánat, az önmegtartóztatás és a lelki felkészülés idejeként tartanak számon, de különböző népi gyakorlatok is szép számmal kapcsolódnak hozzá. Barkaszentelés (Hegedűs András, 2011 Fixpont, május) A