top of page
Milbich Tamás

Így hívták a solymári településrészeket 1854 és 1998 között

Községünk egyes településrészeit különböző neveken ismerjük. Ezeket a hajdan itt élt solymáriak zömmel földrajzi, természeti, mezőgazdasági, történelmi, tulajdonosi, birtokosi vagy más, az adott helyhez fűződő sajátosság alapján valamilyen népi szófordulattal illettek. A solymári dűlőneveket a 20. század derekán magyarosították, de némelyik még ma is használatban van eredeti német formájában, mint például a Hutweide (Legelő), és a Krautgarten (Káposztáskertek).



Aki azt gondolná, hogy e két névvel bezárult a régi helynevek tárháza, nagyon téved. A település számos részének régi elnevezése a község szájhagyományában bár minimális szinten, de továbbra is él.

E nevek használata párhuzamosan a solymári mezőgazdasági tevékenység visszaszorulásával és a német tájnyelv használatának elhagyásával megritkult. A mezőgazdasági parcellák nagyrészt beépültek, az eredeti nevek közül csak a markánsabbak, a terület meghatározására legalkalmasabb elnevezések élték túl az elmúlt időket.


A tanulmány innen vagy az archívumból szabadon letölthető.






Comments


Legújabb blogbejegyzés:
KULCSSZAVAK:
Legrégebbiek:
Keresés kulcsszavakra:
bottom of page