A búcsú hagyományát ma sokan a középkori búcsúcédulákkal való visszaélések miatt fogadják idegenkedve. Ez még érthető, de azzal már nehezebben tudunk mit kezdeni, ha bizonyított csodákról és hitelesített természetfeletti gyógyulásokról esik szó. Zavarbaejtő jelenség, hiszen ezek a feljegyzések éppen a bizonyíthatatlant bizonyítják. Solymáron összesen 12 esetről szól a fáma, amelyeket az egyház képviselői egy püspöki látogatás (Visitatio Canonica) során, vagy egy levélváltás k

Solymáron is igaznak tűnik a régi, latinul is széles körben ismert mondás: nincs új a Nap alatt! Igaz ez a kiállításokra is. Halkan, de vastagon aláhúzva jegyezzük meg: Solymáron nem most kezdődik az EXPO-k világa! Ha méltányosan szeretnénk tekinteni rá, a 2026-os kezdeményezést inkább folytatásként, semmint új kezdetként kellene emlegetnünk, hiszen a története korábban kezdődött. Volt egy időszak településünk életében a rendszerváltás után közvetlenül, amely érezhetően ambic

A köztéri emlékművek gyakran hálátlan szerepet töltenek be. Némelyikük súlyos ideológiai terheltséggel bír, manapság pedig sokszor a múlt traumáinak mementóiként tekintenek rájuk. Sorsuk, hogy figyelmeztessenek, intsenek, üzenjenek. Éppen ebből fakad vegyes megítélésük: olykor szeretjük, olykor megvetjük őket. Mindezek ellenére a tereken látható emlékművek – időtállóságuk miatt – kétségtelenül az identitás megőrzésének és egy közösség egészséges működésének egyik leghatékonya

Mára magától értetődővé vált, hogy településünk a fővárost övező településgyűrű, vagyis a budapesti agglomeráció része. Ez a különleges viszony kicsiny falunk és a székesváros között korábban is létezett, de a 19. század második felétől vált igazán látványossá, a helyiek számára jól átélhető valósággá. Kijelenthető, hogy a robbanásszerű változást a solymári vasútállomás és az esztergomi vasútvonal megnyitása (1895) hozta el számunkra, ezután az agglomerációs lét jelentőségéne