Égető probléma lett a vízkérdés. Meglepő, de a szójáték mindig, minden korban aktuális kérdésnek számított, még ha nem is kapott annyira látványos hangsúlyt, mint manapság. Cikkünkben Solymár vízzel való kapcsolatát elevenítjük fel, de nem pusztán retrospektív gondolatként, hanem okulásul, figyelemfelhívásként, a kollektív felelősségvállalás fontosságának szokványos kiáltványaként. Láncos, korszerú kút az 1940-es években (Kép: Majtényi-család, Szépsolymár képarchívum) Helytör

A köztéri emlékművek gyakran hálátlan szerepet töltenek be. Némelyikük súlyos ideológiai terheltséggel bír, manapság pedig sokszor a múlt traumáinak mementóiként tekintenek rájuk. Sorsuk, hogy figyelmeztessenek, intsenek, üzenjenek. Éppen ebből fakad vegyes megítélésük: olykor szeretjük, olykor megvetjük őket. Mindezek ellenére a tereken látható emlékművek – időtállóságuk miatt – kétségtelenül az identitás megőrzésének és egy közösség egészséges működésének egyik leghatékonya

Mára magától értetődővé vált, hogy településünk a fővárost övező településgyűrű, vagyis a budapesti agglomeráció része. Ez a különleges viszony kicsiny falunk és a székesváros között korábban is létezett, de a 19. század második felétől vált igazán látványossá, a helyiek számára jól átélhető valósággá. Kijelenthető, hogy a robbanásszerű változást a solymári vasútállomás és az esztergomi vasútvonal megnyitása (1895) hozta el számunkra, ezután az agglomerációs lét jelentőségéne

Elérhető a Valkó-házzal kapcsolatos kutatásaink tanulmány változata PDF formátumban. Jubileumi kiadványunkban a Vasút utcai romantikus...

Virágvasárnap délutánján tartottuk a nyilvános podcastunk következő részét, amely a Pozitív Diskurzus nevet viseli. Ezúttal kiléptünk a...

Hellebrandt nagyszüleim 1905-ben házasodtak. Ők voltak Solymáron a hetedik rózsapár. Karácsonyi Guidó, Solymár, Pilisszentiván és Pilisvörös

Solymár területe már a bronzkor óta lakott volt, amint a Helytörténeti Gyűjteményben megtekinthető régészeti kiállítás is tanúsítja....