A farsangot követő 40 napos böjt eredendően egyházi–liturgikus előírás, amelyet ma sokféleképpen értelmeznek, ám régebben Solymáron szorosan hozzátartozott a helyi mindennapok gyakorlatához. A farsang végét követően, hamvazószerdával veszi kezdetét ez az időszak, amelyet ma is a bűnbánat, az önmegtartóztatás és a lelki felkészülés idejeként tartanak számon, de különböző népi gyakorlatok is szép számmal kapcsolódnak hozzá. Barkaszentelés (Hegedűs András, 2011 Fixpont, május) A

Március idusát joggal valljuk magunkénak és szeretjük ünnepelni. A hónap közepét jelölő szó azonban nemcsak a magyar történelemben volt fontos pillanat: a világtörténelemben és Solymár múltjában is több emlékezetes esemény kötődik ehhez az időszakhoz. Nemzeti ünnepünk margójára ezért érdekességként mind a világ, mind a helyi történések közül szemelvényezünk néhányat.  Március idusa a történelem során eseménydús időszaknak bizonyult: a természet újjáéledése mellett különböző f

A “Gyümölcsoltó Boldogasszony” napja elsősorban keresztény ünnep, amely az angyali üdvözlet eseményére emlékeztet. Ugyanakkor profán értelemben a fecskék megérkezését, a tavaszvárást, valamint a gyümölcsfák oltásának és szemzésének idejét is jelzi. Ez a több dimenzióban gyakorolt hagyomány március 25-éhez kötődően Solymár kultúrájának is szerves része. Bár ma már kevésbé kap hangsúlyt, korábban, amikor a település életét nagyrészt a mezőgazdaság ritmusa határozta meg, élénk f

Olyan embertől kell búcsúznunk, aki több mint harminc éven át volt Solymár közéletének egyik legismertebb hivatali dolgozója. A település olyan köztiszteletben álló alakja volt, akit szinte mindenki ismert, és aki maga is szinte mindenkit ismert a faluban. 1958 és 1995 között lényegében minden helyi házasságkötésnél jelen volt, és ő gondozta a születések és a halálesetek anyakönyvi adminisztrációját is. Büszke volt solymári gyökereire. 1938. október 26-án született, az egykor

Jóban voltunk, kedveltük egymást. Sokat mesélt a régi Solymárról, emberekről, közéletről, egyházról, papokról, elmúlt idők történéseiről. A régi képek mindegyikéhez volt hozzáfűzni valója, információja. Ha találkoztunk örültünk egymásnak és volt egymáshoz egy-egy kedves szavunk. Büszke volt solymári származására, családjára. Most Ő is elment. A kor falára ehelyütt felidézem életútját, érdemeit. Nyugodj békében, Julcsi néni! Budavári Mihályné 1934. július 17-én született. 1

Solymár zenei múltja, a dallamokhoz fűződő kapcsolata több mint példás. Számos kiemelkedő hivatásos és autodidakta zenész élt településünkön, akik sajnos ritkán jegyezték le zenei tevékenységük történetét az utókornak. A 12 éve elhunyt Strack János bácsi (1920–2013) kivétel. Alábbi visszaemlékezésében az egykor nagy népszerűségnek örvendő Ifjú Strack Zenekar történetét meséli el. Írásából nemcsak a korabeli solymári muzsikusok ambícióit és zeneszeretetét ismerhetjük meg első

A világtörténelmet formáló politikusok és diplomaták jeles alakjai relatíve gyakran látogattak Solymárra.

Elérhető a Valkó-házzal kapcsolatos kutatásaink tanulmány változata PDF formátumban. Jubileumi kiadványunkban a Vasút utcai romantikus...

Boldogtalan-e a solymári rózsalány? Az alábbi írásban a solymári rózsaesküvők eseményeit rekonstruálja a szerző korabeli lapok segítségével.

Minisorozatunk újabb mozaik darabja még kötődik a Fekete Tallerekhez; egyrészt Draxler Tamás, egykori törvénybíróval folytatjuk, másrészt...