Ludvig Rezső aranyműves solymári emlékei 1944-ből Ludvig Rezső nevét elsősorban az 1983-as szentkorona-kutatásokból ismerheti a nagyérdemű. A neves aranyműves mestert most kifejezetten solymári emlékeiről kérdeztük. Rezső bácsi jelenleg azon kevesek egyike ugyanis, aki szemtanúja és átélője volt – igaz csak rövid ideig – a második világháború helyi mindennapjainak. Az 1934-es születésű Rezső bácsi kilenc éves volt, amikor 1944-ben, a bombázások elől családjával Solymárra kerü

Idén a solymári búcsú saját logót kapott, amely – bár jellege miatt csak vallásos vonalon tud érvényesülni –, egyszerre újítás és a tradíciókhoz való visszatérés. Több helyen, többféle módon találkozhatnak majd az érdeklődők a díszes Mária-monogrammal. Solymáron 2026-ban ez nem pusztán a 18. századi barokk Mária-kultusz utáni negédes nosztalgia szeretne lenni, bár kétségtelen, hogy hétköznapi értelemben ilyen olvasata is lehet. De miután jelképről, tradicionális szimbólumról

A helyi pékségek és a solymári kenyér története egyidős a településsel. A 18. század elején ide érkező németség első közösségi teendőinek egyike volt, hogy a legalapvetőbb élelmiszerét, a kenyeret a lehető leghatékonyabban és a legpraktikusabb módon tegye elérhetővé önmaga számára. A folyamat természetesen a kenyérgabona megtermelésével vette kezdetét, majd gondoskodni kellett a betakarításról. A kenyér útja a tésztakészítéssel folytatódott, majd a kemencéé, illetve a péké le

144 évvel ezelőtt Solymár olyan ünnepre készült, amelyhez foghatót addig aligha látott a környék. Településünk adott otthont ugyanis az első pilisi rózsaesküvőnek. A rendkívüli pompával megtartott és később legendássá váló hagyományt a település földesura, a régi vágású, vérbeli arisztokrata, gróf Beodrai Karátsonyi Guidó alapította az esküvő előtt egy évvel 1881-ben. A „rózsaleány-ünnepély” tulajdonképpen egy erénydíj volt, amely Solymár, Pilisszentiván és Pilisvörösvár szeg

A tánc világnapja alkalmából a helytörténeti gyűjtemény egy igazi „csemegével” rukkol elő. YouTube-csatornáján mostantól elérhetővé válik – és ezzel populárisabb formában is tanulmányozható lesz – az az 1976-ban, Solymáron forgatott filmfelvétel, amely településünk tánckultúrájának egyik legfontosabb emlékanyagának számít. Az egykor a művelődési házban rögzített felvételek képkockáin azokat az autentikus táncokat és dallamokat láthatjuk, illetve hallhatjuk viszont, amelyeket