Forrongó márciusok

Március idusát joggal valljuk magunkénak és szeretjük ünnepelni. A hónap közepét jelölő szó azonban nemcsak a magyar történelemben volt fontos pillanat: a világtörténelemben és Solymár múltjában is több emlékezetes esemény kötődik ehhez az időszakhoz. Nemzeti ünnepünk margójára ezért érdekességként mind a világ, mind a helyi történések közül szemelvényezünk néhányat. 

Március idusa a történelem során eseménydús időszaknak bizonyult: a természet újjáéledése mellett különböző forradalmak, társadalmi fordulópontok és civilizációs mérföldkövek ideje is volt az ember által alakított világban. Volt, hogy nemzetek sorsa dőlt el, máskor pedig egy-egy kisebb esemény egész korszakok alakulását befolyásolta. Talán a legismertebb március 15-e a Krisztus előtti 44. év tavasza volt, amikor Julius Caesar-t a római szenátus összeesküvő tagjai meggyilkolták, ami végső soron a Római Köztársaság bukásához vezető folyamatokat indította el. Nagyobbat ugorva az időben: 1917. márciusában – a ma használatos naptár szerint március 15-én – II. Miklós lemondott az orosz cári trónról, ami a több évszázados monarchia végét jelentette, és megnyitotta az utat a későbbi bolsevik hatalomátvétel előtt. Kevéssel több mint húsz évvel később, 1939. március 15-én a német hadsereg megszállta Csehországot, létrehozva a Cseh-Morva Protektorátust – ez a lépés a második világháború előtti európai terjeszkedés egyik kulcsfontosságú állomása volt.

1965. március 15-én Lyndon B. Johnson amerikai elnök a kongresszusban sürgette a feketék és kisebbségek egyenlő szavazati jogának biztosítását, amit az amerikai polgárjogi mozgalom egyik emblematikus pillanatának tartanak. 1985. március 15-én regisztrálták az első internetes domain-nevet a világon, symbolics.com néven – egy olyan lépést, amely ma már az internet történetének kezdeti mérföldkövei közé tartozik. 1990. március 15-én Mihail Gorbacsov a Szovjetunió első elnökévé vált; a glasznoszty és peresztrojka néven ismert reformjai jelentősen hozzájárultak a hidegháború lezárásához. Számos ipari és kultúrtörténeti esemény is kapcsolódik március közepéhez: 1892. március 15-én szabadalmaztatták az első mozgólépcsőt, amely ma is a modern közlekedési csomópontok és bevásárlóközpontok jellegzetes eleme, vagy hogy mást említsünk: 1972. márciusában mutatták be New Yorkban a The Godfather (A keresztapa) című filmet, Francis Ford Coppola rendezésében, amely azóta a filmtörténet egyik klasszikusa.

Solymár sem volt kivétel a forrongó márciusokban. Ha középkori távlatokba merengünk, ott találjuk 1401. március 9-ét. Luxemburgi Zsigmond király ekkor döntött egy oklevélben a solymári vár sorsáról. 1468. március közepe táján Mátyás király oklevélben fejtegeti a solymári várnagyok hatalmaskodását, amiből sok mindent elárul a középkori település és a környék birtokvitáit illetően. De a 300 évvel ezelőtti Solymár újratelepülésének körülményeit illetően is van március 15-re vonatkozó információ: 1720. március közepén vette jegyzőkönyvbe Pest megye közgyűlése, hogy Solymár akkori földesurai – Wattay István és Wattay János – tiltakoztak, mert Vörösvár és Hidegkút lakói Solymár pusztáján telepedtek le, az ő engedélyük nélkül. Több, mint 130 évvel ezelőtt 1891. márciusában történt, hogy Pest vármegye alispánja életveszélyesnek minősítette a solymári rk. templomot. Az akkori megyéspüspök, Steiner Fülöp szólította fel a földesurat képviselő Karátsonyi Kamilló grófot, hogy nyár közepéig végeztesse el a szükséges állagmegóvó munkákat az épületen. 

1933. március 15-én történt meg – állítólag –, hogy a solymáriak nem engedték meg az akkori jegyző fiának elszavalni a községi megemlékezésen a Nemzeti dalt. Az esetet dr. Bajcsy-Zsilinszky Endre (utca van elnevezve róla) országgyűlési képviselő tette szóvá a nemzetiségek ügyében fellángolt parlamenti vitában. A községi képviselő testület Bajcsy-Zsilinszky súlyos vádjaira és a település lakóit rossz színben feltüntető állításaira reagálva erélyesen tiltakozott a korabeli sajtóban. A politikus vádjait később maga a solymári főjegyző (Korencsy Lajos) cáfolta meg és tisztázta hivatalosan. 

Éppen 120 évvel ezelőtt márciusban parcellázta fel Solymár akkori földesura Karácsonyi Kamilló gróf a Nagykovácsi utca környékén fekvő birtokait; e parcellázás eredményeként alakultak ki a Kálvária utcai, Erdő utcai, Törökkút utcai és a Nagykovácsi utca déli oldalán lévő telkek. Ugyancsak ekkor parcellázták fel a mai Rákóczi utca és Párkány utca területét is, majd 1906. március 17-én a képviselőtestület a ma is meglévő Párkány utcai híd megépítését határozta el. Figyelemreméltó adat a végére: Solymáron községi szinten is nagyjából 120 éves a március 15-i ünneplés hagyománya: sajtóarchívumok is igazolják, hogy településünkön 1904-től kezdődően ünnepeltek ilyen jellegű eseményt. 

Milbich Tamás

Források: szepsolymar-lab.com, wikipedia, www.solymarivar.com

Képek: Hegedűs András (Fixpont 2009/3, 2010/3, 2011/3)

(Cikk forrása: Apáczai Csere János Művelődési Ház, 2026. március)