Rég nem látott solymári táncok az online térben
- Milbich Tamás
- 2 days ago
- 3 min read
A tánc világnapja alkalmából a helytörténeti gyűjtemény egy igazi „csemegével” rukkol elő. YouTube-csatornáján mostantól elérhetővé válik – és ezzel populárisabb formában is tanulmányozható lesz – az az 1976-ban, Solymáron forgatott filmfelvétel, amely településünk tánckultúrájának egyik legfontosabb emlékanyagának számít. Az egykor a művelődési házban rögzített felvételek képkockáin azokat az autentikus táncokat és dallamokat láthatjuk, illetve hallhatjuk viszont, amelyeket régen Solymáron a bálokon játszottak és táncoltak.
1976-ban egy ilyen forgatás még szenzációnak számított Solymáron, azonban az idő múlásával az esemény lassanként feledésbe merült. Az, hogy egy forgatócsoport járt Solymáron és a helyi táncokat kutatták, az évtizedek múlásával homályos emlékfoszlányokká vált. Szóbeszéd szintjén ugyan még emlékeztek néhányan arra, hogy valamikor járt itt egy keletnémet forgatócsoport, amely filmfelvételt készített táncoló solymáriakról, de egyre kevesebb remény mutatkozott arra, hogy ez az anyag valaha újra látható lesz Solymáron. Egészen mostanáig. De kezdjük az elején.
Solymár német nemzetiségi kulturális örökségének megtartásában és újraélesztésében az 1970-es évektől fogva kiemelkedő szerep jutott a tánckultúrának, amely a mai napig élő hagyománynak számít.
Az utóbbi idő egyik legfontosabb mérföldköve, hogy Winhardt Ildikó német nemzetiségi tanító, néptáncpedagógus, nyugdíjas társadalmi kutató szenvedélyes munkásságának köszönhetően, az említett filmfelvétel a köztudatba került. Mitöbb, mára komoly muníciójává vált (nemcsak) a solymári hagyományőrző táncok revitalizálása terén.
Winhardt Ildikó a magyarországi német nemzetiségi néptáncélet szervezőjeként és kutatójaként hosszú időn át dolgozott és dolgozik ma is az autentikus hagyományok feltárásán. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának regionális irodavezetőjeként és kölönböző továbbképzések szervezőjeként átfogó képet szerzett a hazai német néptánckultúra állapotáról, miközben saját gyűjtéseket is végzett. Munkáját hazai és ausztriai szakmai tapasztalatok alapozták meg, amelyek révén felismerte, milyen jelentős, de sokszor háttérbe szorult értéket képviselnek a magyarországi német közösségek eredeti tánchagyományai.
Ildikó a solymári örökség megmentésében különösen fontos szerepet játszott, amikor kezdeményezésére 2016-ban digitalizáltak négy vhs kazettányi archív anyagot. Kurt Petermann, NDK néprajztudós gyűjtésének archív felvételei között szerepelt az 1976-ban, Solymáron készült film is.
Ezt követően kezdődhetett a felvételek tartalmi feldolgozása: 2018-ban a kutatás új lendületet kapott, amikor az NKA Halmos Béla Kollégiumának támogatásával elkészültek Petermann Pest megyei és tótvázsonyi néptáncainak kottái, köztük a solymári zenei anyag írásos lejegyzései is. Ezzel táncházak és bemutatók indulhattak, ahol ismét életre kelhettek a helyi sváb táncok és dallamok.
A következő évben Dunaharasztiban, az ÉMNÖSZ gáláján már színpadi formában is megelevenedett ez az örökség: Winhardt Ildikó felkérésére három solymári tánccsoport lépett fel a Petermann által gyűjtött anyagból készült koreográfiával, melyet Milbich Edit és Illyés Gergely vezetésével. A Petermann által gyűjtött anyagból készült koreográfiában mintegy nyolcvan gyermek, ifjúsági és szenior korosztályú táncos szerepelt együtt. (Az eseményről a Dunaharaszti TV is felvételt készített). Ugyancsak ebben az évben került sor egy regionális rendezvényre, mely “Elfeledett örökségünk” címmel Petermann munkásságát egy előadás keretében mutatta be, majd élőzenés táncház következett helyi, solymári és szigetcsépi táncokkal.
2018 és 2020 között a Csoóri Sándor Alap támogatásával “Ein jeder muss tanzen” címmel nyolc Pest megyei és budapesti településen rendeztek táncházakat Petermann gyűjtéseire építve. Ezeken a programokon a solymári táncanyag rendszeresen helyet kapott, a Siebenschritt (Reményi Margit Táncegyüttes) közreműködésével.
2020-ban Solymáron filmbemutatóval egybekötött táncház is hozzájárult a hagyományok helyi visszavezetéséhez. Ezzel párhuzamosan 2020 és 2024 között tanulmány készült Petermann örökségének feldolgozottságáról, valamint négy település táncainak magyar nyelvű leírásáról, amely a Pest Megyei Német Önkormányzat felületén jelent meg.
A helyi közösségi emlékezet számára különösen fontos volt a 2024. június 2-án, a Heimatverein Falukör Solymár rendezésében megtartott sváb zenei délután. Az eseményen ismét megszólaltak a régi solymári táncok dallamai, és bemutatásra kerültek a “Zweischritt”, a “Zopak” és a “Feuerwehrtanz” elnevezésű táncok motívumai is. (Kissé másképp, mint az eredeti felvételen, ugyanis húros hangszereken szólaltatja meg a dallamokat a Donautaler Sterne zenekar. Megemlítendő, hogy Solymáron a II. Világháború előtt még játszottak kiscimbalmon.)
A következő évben, 2025 szeptemberében a Svábház nemzetiségi zenei délutánján a solymári táncok zenéi hangzottak el, köztük a “Gólya” dallama és szövege, amelynek pontosítására is sor került. Ezt a táncot a solymáriak különösen kedvelték. Októberben a Heimatverein felkérésére újabb előadás mutatta be a Petermann-örökséget: Winhardt Ildikó prezentációja mellett Milbich Edit koreográfiai bemutatót tartott, majd táncház következett, ahol a “Gólya” táncváltozata is előkerült.
A programsorozat idén (2026) is folytatódott. Januárban a Schaumarer Musikanten koncertjén négy solymári néptáncdallam kiszenekari bemutatója hangzott el vetítéssel kísérve. Februárban pedig a Heimatverein szervezésében megrendezett svábbálon Winhardt Ildikó fúvószenekari kíséret mellett tanította meg a résztvevőknek a „Zweischritt”, a “Gólya”, a “Straschack” és a “Feuerwehrtanz” lépéseit (a zenekart Kozek Balázs vezette).
Idén a tánc világnapja alkalmából nagy örömünkre a Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény is hozzájárulhat a nagyívű kulturális misszióhoz. Winhardt Ildikó jóvoltából a gyűjtés solymári felvételei most az online térben is elérhetőek. A kutatás háttéranyagai, Ildikó tanulmánya is kutatható, megtekinthető gyűjteményünkben. Reméljük, hogy az elmúlt évek hagyományőrző és hagyományápoló munkája ilyen formán is segítheti, hogy a solymári sváb táncok és dallamok még inkább részei lehessenek az immár 12 ezres nagyközség kulturális életének.
Milbich Tamás
(Cikk forrása: Apáczai Csere János Művelődési Ház, 2026. április)
Forrás: Winhardt Ildikó tanulmánya (2021)
Comments