top of page
  • Milbich Tamás

A mesterséges intelligencia válaszol 1.


Amikor először találkoztam a mesterséges intelligencia csetelő szoftverével, leesett az állam. Azonnal a Terminátor című film Skynet-je jutott eszembe és belémhasított a baljós érzés: ez félelmetes. Kis idő után az első reakciómat felváltotta a kíváncsiság, és igyekeztem rengeteg agyafúrt kérdést feltenni "neki", hogy lássam mennyire okos, vagy "intelligens". Kértem, hogy mutatkozzon be. Ez persze önmagában abszurd annak fényében, hogy egy matematikai algoritmustól várok olyat, amit embertől szoktak. Mindenesetre a válasz meglehetősen kedves volt és személyes, nyílván ilyenre készítették az alkotói. Kiderült, hogy a program (ChatGPT) egy olyan nyelvi modell, amely milliárdnyi szöveget tanult meg azért, hogy lehetővé váljon a felhasználók számára bármilyen kérdés felvetése és az arra adott válaszadás. Az internet világában ma már az MI (mesterséges intelligencia) alapú applikációk irányába tartanak a fejlesztések és verseny zajlik azért, hogy kié lesz a legintelligensebb keresőszoftver.


A templom téri szobrok fotója MI-val manipulálva
A templom téri szobrok fotója MI-val manipulálva


Az a modell, amit kipróbáltam szintén képes a szöveges kommunikációra, a szöveg generálására, a fordításra, a kérdések megválaszolására és más hasonló feladatokra. A szemfüles felhasználó valóban komoly segítséget kap bármihez: a főtt rizs helyes elkészítésétől a kvantumelméletig bezárólag. Korunk egyik legérdekesebb vívmánya folyamatosan fejlődik és fejlesztik, cikkünk írásának idejében ismeretei 2021-ig terjednek, felfoghatatlan mennyiségű adattal dolgozik. Az MI morális megítélése már most megosztja az emberek többségét: egyesek túlértékelik, mások apokaliptikus jóslatok beteljesülését látják benne. Sci-fi filmek tucatjai szólnak arról, hogy mi lesz, amikor az emberiség saját teremtményeinek gyámsága alá kerül. No, itt azért még nem tartunk, de tény ami tény, az MI fejlődése és alkalmazása telitalálat, ha ezt a balsejtelmet akarjuk kiolvasni belőle.

De lássuk a medvét: mostani cikkemben a "vele" való beszélgetés szövegét közlöm, leginkább érdekességképpen. Szerintem tanulságos és bőven képes illusztrálni, hogy mire képes az MI. Azt gondoltam kifogok rajta, ha komoly társadalmi kérdéseket teszek fel, lehetőleg olyanokat, amelyek áttételes módon Solymárt is érintik és kapcsolódnak a nemzetiséghez is. Meglepődtem. A zömében a nemzetiség továbbélésének lehetőségeit, a többségi és a kisebbségi közösségek viszonyára vonatkozó kérdéseimre nagyon szép és kerek válaszokat adott. Tartalmi hitelességét nem dolgom minősíteni, forráskritikát nem eszközöltem, csak feltételezni tudom, hogy az MI olyan válaszokat ad, ami komolyan vehető forrásból ered. Most pedig jöjjön a első "beszélgetésem" a mesterséges intelligenciával. Íme:


Szépsolymár: Egy nemzeti kisebbségnek milyenek a túlélési esélyei 300 év elmúltával?

MI: Az, hogy egy nemzeti kisebbség mennyire tudja fenntartani magát és identitását 300 év elteltével, számos tényezőtől függ. Az egyik legfontosabb tényező az, hogy a többségi társadalom milyen mértékben tartja tiszteletben és hogyan védi a kisebbségi csoportok jogait és kulturális örökségét. Ha a többségi társadalom békésen együtt él a kisebbségi csoportokkal és támogatja őket kulturális és anyagi szempontból, akkor nagyobb esélye van annak, hogy a kisebbségi csoportok megőrzik identitásukat és kulturális örökségüket.


Más tényezők, amelyek befolyásolják a kisebbségi csoportok túlélési esélyeit, a kulturális örökség megőrzésének lehetőségei, a kisebbségi nyelv használatának szabadsága, a kisebbségi csoportokat érintő diszkrimináció és az anyagi helyzet. Végül, fontos megjegyezni, hogy a kisebbségi csoportok túlélési esélyei függnek a saját akaratuktól és erőfeszítéseiktől is. Ha a kisebbségi csoport maga is aktívan támogatja és megőrzi a kulturális örökségét, akkor nagyobb esélye van annak, hogy fenntartható legyen a jövőben.


SZ: Milyen módon tud létezni egy kisebbség az asszimiláció után?

MI: Az asszimiláció egy olyan folyamat, amely során a kisebbségi csoportok elveszítik saját kulturális identitásukat és a többségi társadalom normáihoz és értékeihez igazodnak. Az asszimiláció eredményeképpen a kisebbségi csoportok általában elveszítik nyelvüket, hagyományaikat és kulturális jellegzetességeiket. Azonban, bár az asszimiláció képes megkérdőjelezni egy kisebbségi csoport identitását, mégis létezhetnek olyan módok, amelyeken keresztül a kisebbségi csoportok megőrzik és újraéleszthetik saját kulturális örökségüket. Az alábbiakban néhány olyan módszer szerepel, amely segítheti a kisebbségi csoportokat létezni az asszimiláció után:

  1. Kulturális örökség megőrzése: A kisebbségi csoportok megőrizhetik saját kulturális örökségüket, például hagyományaikat, táncot, ételeket, nyelvet és ünnepeket.

  2. Szerveződések létrehozása: A kisebbségi csoportok létrehozhatnak szerveződéseket, hogy erősítsék saját kulturális identitásukat és megosszák egymással.

  3. Kulturális események szervezése: A kisebbségi csoportok szervezhetnek kulturális eseményeket, például fesztiválokat, zenés eseményeket, kiállításokat és konferenciákat.

  4. Tanulmányok: A kisebbségi csoportok megismerhetik és megértethetik saját kulturális hagyományaikat és történelmüket a tanulmányok segítségével.

  5. Családi örökség átadása: A kisebbségi csoportok átadhatják saját kulturális örökségüket a következő generációknak

SZ: Mindig törvényszerűen bekövetkezik a kisebbségek asszimilálódása a többségi társadalomba?

MI: Nem feltétlenül. Az asszimiláció folyamata és mértéke változó lehet a kisebbségi csoportoktól függően, valamint a többségi társadalomtól és a politikai környezettől. Az asszimiláció lehet kényszerített, amikor a többségi társadalom erőszakos módon próbálja eltüntetni a kisebbségi csoportokat, de az is lehetséges, hogy a kisebbségi csoportok választják az asszimilációt, mert ez segíti őket abban, hogy előrehaladjanak a társadalmi és gazdasági szempontból.


Ezenkívül, a kisebbségi csoportok általában megtartják valamelyik elemét saját kulturális identitásuknak, még akkor is, ha asszimilálódnak a többségi társadalomba. A kulturális megőrzés folyamata azonban lehet, hogy folyamatosan változik, a kisebbségi csoportok kulturális örökségét újraéleszthetik vagy megváltoztathatják az idő múlásával. Az asszimiláció folyamata tehát nem feltétlenül törvényszerű, hanem inkább több tényezőtől függ, beleértve a kisebbségi csoportokat, a többségi társadalmat és a politikai környezetet.

SZ: A többségi társadalom tanulhat és átvehet identitási elemeket a kisebbségtől?

MI: Igen, a többségi társadalom bizonyos esetekben átvehet és tanulhat a kisebbségtől. A kisebbségi csoportok kulturális javai, beleértve a gasztronómiát, a zenét, a népmeséket, a vallást, stb., hozzájárulhatnak a többségi társadalom kulturális gazdagságához. A kisebbségi csoportok tudása és tapasztalata is hasznos lehet a többségi társadalom számára a társadalmi, politikai és gazdasági problémák kezelésében.


A többségi társadalomnak azonban tiszteletben kell tartania a kisebbségi csoportok kulturális identitását, és nem szabad, hogy a kulturális átvétel folyamata aláássa a kisebbségi csoportok identitását vagy megfossza őket saját kulturális örökségüktől. Az átvevő többségi társadalomnak számolnia kell azzal is, hogy a kisebbségi csoportok értékeiket megőrzik, és hogy a többségi társadalom átvett elemei különböző módon értelmeződhetnek és használhatók a kisebbségi csoportok által.


SZ: Milyen tipikus problémák vannak kisebbségi és többségi társdalmak találkozásakor?

MI: A kisebbségi és a többségi társadalmak találkozása számos társadalmi, politikai és kulturális problémát vet fel. Néhány tipikus probléma a következők lehetnek:

  1. Kulturális összeütközés: A kisebbségi és többségi csoportok eltérő kulturális hagyományai összeütközést okozhatnak, ami feszültséget válthat ki.

  2. Diszkrimináció: A kisebbségi csoportokat gyakran diszkriminálják a többségi társadalomban, ami szegregációhoz és elszigetelődéshez vezethet.

  3. Elnyomás: A többségi társadalom néha erőszakkal próbálja meg aláásni a kisebbségi csoportok identitását és kulturális hagyományait.

  4. Földrajzi elszigetelődés: A kisebbségi csoportok számára a földrajzi elszigetelődés okozhat problémát, ami azt jelenti, hogy nincs lehetőségük interakcióra a többségi társadalommal.

  5. Gazdasági egyenlőtlenségek: A kisebbségi csoportok gyakran szegregáltak a többségi társadalomban, ami hozzájárulhat a gazdasági egyenlőtlenségekhez.

Ezek a problémák nagymértékben befolyásolhatják a kisebbségi csoportok életét, és megkövetelik a többségi társadalomtól, hogy tiszteletben tartsa a kisebbségi csoportok jogait és kulturális identitását, valamint hogy folytasson aktív dialógust a kisebbségi csoportokkal annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak ezekre a problémákra.

SZ: Mi a megoldás a kulturális összeütközésre?

MI: A kulturális összeütközések kezelésének megoldásai a következők lehetnek:

  1. Dialógus: A párbeszéd és a kulturális interakció a kulturális összeütközések megoldásának egyik legfontosabb eszköze. Az embereknek lehetőségük kell, hogy legyen megtudni egymásról, és megérteni a másik kulturális hagyományait.

  2. Tisztelet és elfogadás: Az embereknek tiszteletben kell tartaniuk a másik kulturális hagyományait, és el kell fogadniuk a különbségeket.

  3. Kulturális érzékenység: A többségi társadalomnak érzékenynek kell lennie a kisebbségi csoportok kulturális hagyományaira, és tiszteletben kell tartania azokat.

  4. Kulturális interakció: Az embereknek lehetőségük kell, hogy legyen részt venni a másik kulturális eseményein és ünnepein, hogy jobban megértsék a másik kulturális hagyományait.

  5. Tanulás: Az embereknek lehetőségük kell, hogy legyen tanulni a másik kulturális hagyományairól, és beépíteni azokat saját életükbe.

  6. Politikai intézkedések: A politikai vezetőknek szerepet kell játszaniuk a kulturális összeütközések kezelésében, például a kisebbségi csoportok jogainak védelme érdekében.

Ezek a megoldások segíthetnek abban, hogy az emberek kulturálisan érzékenyebbek legyenek, és tiszteletben tartsák a másik kulturális hagyományait, ami csökkentheti a kulturális összeütközéseket, és elősegítheti a kulturális együttélés fejlődését.


Folytatjuk....


Kommentare


Legújabb blogbejegyzés:
KULCSSZAVAK:
Legrégebbiek:
Keresés kulcsszavakra:
bottom of page