144 évvel ezelőtt Solymár olyan ünnepre készült, amelyhez foghatót addig aligha látott a környék. Településünk adott otthont ugyanis az első pilisi rózsaesküvőnek. A rendkívüli pompával megtartott és később legendássá váló hagyományt a település földesura, a régi vágású, vérbeli arisztokrata, gróf Beodrai Karátsonyi Guidó alapította az esküvő előtt egy évvel 1881-ben. A „rózsaleány-ünnepély” tulajdonképpen egy erénydíj volt, amely Solymár, Pilisszentiván és Pilisvörösvár szeg

A tánc világnapja alkalmából a helytörténeti gyűjtemény egy igazi „csemegével” rukkol elő. YouTube-csatornáján mostantól elérhetővé válik – és ezzel populárisabb formában is tanulmányozható lesz – az az 1976-ban, Solymáron forgatott filmfelvétel, amely településünk tánckultúrájának egyik legfontosabb emlékanyagának számít. Az egykor a művelődési házban rögzített felvételek képkockáin azokat az autentikus táncokat és dallamokat láthatjuk, illetve hallhatjuk viszont, amelyeket

A solymári helytörténeti gyűjtemény számos olyan iratot és dokumentumot őriz, amelyek többnyire családi hagyatékok révén kerültek az intézménybe. Közöttük nem egy figyelemre méltó darab akad: némelyik egy letűnt kor bürokratikus világát idézi meg, mások megmosolyogtató részleteket tárnak elénk, megint mások megrendítő történelmi emlékeket őriznek. Az alábbiakban egy olyan dokumentumot mutatunk be, amely a száz évvel ezelőtti Solymár mindennapjaiba enged bepillantást, s egyútt

Az igazat megvallva nagyon komoly kihívás a mai, virtuális élményektől hemzsegő világban belehelyezkedni, elképzelni, ráérezni, rácsodálkozni, hogy mit is éltek át 80 évvel ezelőtt az itt élő solymáriak. A monitort bámulom és az üres lapot, ahogy a kurzor szívdobbanás szerűen, éhesen várja a karaktereket. … Azt gondolom, hogy a leghitelesebb emlékezés ebben az esetben az, ha lejegyzem, milyen váratlan ajándék érkezett csendesen, de igazán átélhető módon 2026 április végén kö

Nehezen gondolunk bele manapság, hogy egykor hivatalosan is kérdés volt a településünk légterének védelme, pontosabban az ezzel kapcsolatos „földi” teendők megszervezése. Már a második világháború kezdetekor Solymáron is mindenki tisztába került azzal, hogy ha a falu feletti légtérből netán megérkezik az „áldás”, annak komoly következményei lehetnek a lakosokra nézve. A veszélyre való felkészülés rendkívül égető kérdésnek számított akkoriban. A helyi emlékezet sok ember nevét

A farsangot követő 40 napos böjt eredendően egyházi–liturgikus előírás, amelyet ma sokféleképpen értelmeznek, ám régebben Solymáron szorosan hozzátartozott a helyi mindennapok gyakorlatához. A farsang végét követően, hamvazószerdával veszi kezdetét ez az időszak, amelyet ma is a bűnbánat, az önmegtartóztatás és a lelki felkészülés idejeként tartanak számon, de különböző népi gyakorlatok is szép számmal kapcsolódnak hozzá. Barkaszentelés (Hegedűs András, 2011 Fixpont, május) A

Március idusát joggal valljuk magunkénak és szeretjük ünnepelni. A hónap közepét jelölő szó azonban nemcsak a magyar történelemben volt fontos pillanat: a világtörténelemben és Solymár múltjában is több emlékezetes esemény kötődik ehhez az időszakhoz. Nemzeti ünnepünk margójára ezért érdekességként mind a világ, mind a helyi történések közül szemelvényezünk néhányat. Március idusa a történelem során eseménydús időszaknak bizonyult: a természet újjáéledése mellett különböző f

A “Gyümölcsoltó Boldogasszony” napja elsősorban keresztény ünnep, amely az angyali üdvözlet eseményére emlékeztet. Ugyanakkor profán értelemben a fecskék megérkezését, a tavaszvárást, valamint a gyümölcsfák oltásának és szemzésének idejét is jelzi. Ez a több dimenzióban gyakorolt hagyomány március 25-éhez kötődően Solymár kultúrájának is szerves része. Bár ma már kevésbé kap hangsúlyt, korábban, amikor a település életét nagyrészt a mezőgazdaság ritmusa határozta meg, élénk f

Olyan embertől kell búcsúznunk, aki több mint harminc éven át volt Solymár közéletének egyik legismertebb hivatali dolgozója. A település olyan köztiszteletben álló alakja volt, akit szinte mindenki ismert, és aki maga is szinte mindenkit ismert a faluban. 1958 és 1995 között lényegében minden helyi házasságkötésnél jelen volt, és ő gondozta a születések és a halálesetek anyakönyvi adminisztrációját is. Büszke volt solymári gyökereire. 1938. október 26-án született, az egykor

Ma már közhely, hogy egy múzeumlátogatás nem csak a vitrinek biztonsága mögé rejtett tárgyak mechanikus megtekintéséből, vagy távolságtartó sétálgatásból áll. Világszerte az átélhetőség illetve az élményszerűség került a múzeumlátogatási trendek fókuszába. Ennek elengedhetetlen kelléke lett, hogy a digitális technikai eszközöket is igyekeznek bevonni egy-egy tárlat bemutatásához. Helytörténeti gyűjteményünk előszeretettel alkalmazkodik ehhez a trendhez, aminek részeként 2022-