Március idusát joggal valljuk magunkénak és szeretjük ünnepelni. A hónap közepét jelölő szó azonban nemcsak a magyar történelemben volt fontos pillanat: a világtörténelemben és Solymár múltjában is több emlékezetes esemény kötődik ehhez az időszakhoz. Nemzeti ünnepünk margójára ezért érdekességként mind a világ, mind a helyi történések közül szemelvényezünk néhányat. Március idusa a történelem során eseménydús időszaknak bizonyult: a természet újjáéledése mellett különböző f

A “Gyümölcsoltó Boldogasszony” napja elsősorban keresztény ünnep, amely az angyali üdvözlet eseményére emlékeztet. Ugyanakkor profán értelemben a fecskék megérkezését, a tavaszvárást, valamint a gyümölcsfák oltásának és szemzésének idejét is jelzi. Ez a több dimenzióban gyakorolt hagyomány március 25-éhez kötődően Solymár kultúrájának is szerves része. Bár ma már kevésbé kap hangsúlyt, korábban, amikor a település életét nagyrészt a mezőgazdaság ritmusa határozta meg, élénk f

Olyan embertől kell búcsúznunk, aki több mint harminc éven át volt Solymár közéletének egyik legismertebb hivatali dolgozója. A település olyan köztiszteletben álló alakja volt, akit szinte mindenki ismert, és aki maga is szinte mindenkit ismert a faluban. 1958 és 1995 között lényegében minden helyi házasságkötésnél jelen volt, és ő gondozta a születések és a halálesetek anyakönyvi adminisztrációját is. Büszke volt solymári gyökereire. 1938. október 26-án született, az egykor

Ma már közhely, hogy egy múzeumlátogatás nem csak a vitrinek biztonsága mögé rejtett tárgyak mechanikus megtekintéséből, vagy távolságtartó sétálgatásból áll. Világszerte az átélhetőség illetve az élményszerűség került a múzeumlátogatási trendek fókuszába. Ennek elengedhetetlen kelléke lett, hogy a digitális technikai eszközöket is igyekeznek bevonni egy-egy tárlat bemutatásához. Helytörténeti gyűjteményünk előszeretettel alkalmazkodik ehhez a trendhez, aminek részeként 2022-

Solymáron, egy sváb gyökerű faluban nem meglepő, ha időről időre felbukkannak történetek a helyi hagyományokról, régi szokásokról. Most egy kicsit távolabb tekintünk az időben: több évszázaddal a kereszténység előtti germán közösségek világába pillantunk, hogy teljesebb képet kaphassunk a település történetének fontos időszakáról, a helyi németség őseinek világképéről. Különösen időszerű ez, hiszen a télűzés és a tavaszvárás időszakában vagyunk. A régi germánok pogány világké

Tény, hogy régen Solymáron bőséggel akadtak nagy, szinte az egész falut megmozgató farsangi mulatságok. A szokások sokat változtak, de a modern idők sem nélkülözik a farsang közösségben való megélését; az önfeledt mulatozás színes kavalkádja bontakozik ki előttünk. Elég csak az iskola alsós és felsős farsangjára, a zeneiskola farsangjára, az asszonybálra, a Lustige Zwerge óvoda nagypapa-báljára, a KUD-arc vagy az Ezüstkor farsangjára gondolni – hogy csak néhányat említsünk. F

Bár cikkünk eredetileg a Schaumarer Musikanten helyi fúvószenekar hagyományos újévi koncertjére fókuszált volna, a cikkírás során újra és újra a társulat múltjába ütköztünk. Aligha véletlenül. Az első formáció megalakulása óta ugyanis immár 31 év telt el: a Musikanten ennyi idő alatt rég maga mögött hagyta a „kezdetek korszakát”. Mára érett és felnőtt korába lépett és valódi közösségként tevékenykedik Solymáron. Tavaly méltó módon ünnepelték meg a jubileumot, ennek ellenére a

Jóban voltunk, kedveltük egymást. Sokat mesélt a régi Solymárról, emberekről, közéletről, egyházról, papokról, elmúlt idők történéseiről. A régi képek mindegyikéhez volt hozzáfűzni valója, információja. Ha találkoztunk örültünk egymásnak és volt egymáshoz egy-egy kedves szavunk. Büszke volt solymári származására, családjára. Most Ő is elment. A kor falára ehelyütt felidézem életútját, érdemeit. Nyugodj békében, Julcsi néni! Budavári Mihályné 1934. július 17-én született. 1

Mai ingerdús közéletünk zajos, digitális szeméttengerében hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy valójában szerethető értékek között élünk. Ezeket emberek hozták létre, emberek munkálták közös értékké. A Solymáron élés élménye nem pusztán épületekből, intézményekből, jogokból és szolgáltatásokból áll: a felszín alatt érzékeny emlékek szövedéke lüktet észrevétlenül, és az avatatlan szemnek gyakran láthatatlanul. Akadnak olyanok, amiket tekintélyszemélyek formáltak meg, hi

Solymáron 2025. december 12-én közösségi demonstráció szerveződött. Ennek kapcsán arra voltam kíváncsi, hogy a helyi krónikások lejegyeztek-e valaha hasonlót? Vajon mennyire mondható tipikusnak az egyet nem értés kultúrája Solymáron? Milyen módon volt hatással ezekre az országos közhangulat, miként alakította őket a mindenkori országos politika? A választ Seres István, és Vácz József helytörténeti forrásmunkáiból, korabeli sajtóanyagokból, valamint a Solymári Arcképcsarnokban